Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 8. 1621-1629 (Budapest, 1882)

20. fejezet: 1622-1629 - 1628. ápr. 9—máj. 5. Gyulafehérvári országgyűlés

úttal pedig egy futárját: Bonczliidai Mártont a svéd királyhoz küldötte. Tholdalagi nov. 20-án érkezett Konstantinápolyim. Öt nappal utána jött Kuefstein, kitől a császár a szőnyi békében kikötött ajándékokat küldte be. Alig volt Tholdalagi pár napig a portán, midőn bizalmas embereitől hírét vette, hogy • Moldva felől egy magyar jött a portára. Csakhamar megtudta azt is, hogy ez Alexander vajda »czeflek«-jében hált s midőn Bethlennek ezt megírta, hozzátette, hogy nem hiszi, hogy »ártalmára legyen.« De még lie sem zárta levelét nov. 28., midőn más híreket vett. Különösnek tetszett előtte, hogy az embert rejtegetik, tartott tőle, hogy árúló lesz s gyanakodott, ha nem Szombathelyi-e ? 2) Jól gyanított: Szombathelyi volt. Ez az ember 1614 óta árúlásból élt. Kereskedett Báthory s Bethlen titkaival, melyeket Mátyás és Ferdinánd jól megfizetett.

3) A múlt évben is Mikó követsége alkalmával ilyen titkokat árúit. Reczepnek adta el, ki, mint ő mondj a, el határozta Bethlent megbuktatni vagy megöletni s őt választá eszközül. Mint láttuk, a dolgot tavaszszal Tholdalagi fedezte fel. Szombathelyi megszökése után Bécsben a királynak ajánlá fel magát, hogy nevében Reczeppel alkudozni fog. Ferdinánd békében levén Bethlennel, nem fogadta el, akkorra lialasztá, ha háborúban lesz vele. 4) De a mi a király neve alatt nem mehetett, azt megtehette Esterházy a nádor s ez nemcsak egyezkedésre lépett az elvetemült árúlóval, hanem ki is egyezett vele az árulás díjában. 5) Egész kimerítő tervet készített el, hogyan lehet Bethlent a porta útján megbuktatni, legfőként iieczep befolyása által s csakugyan kivitte, hogy Esterházy az aljas és eszközökben épen nem válogató tervet elfogadta s annak végrehajtásával őt megbízta. Kuefsteinual természetesen nem mehetett: a dolog azonban a császárral is közöltett s bemeneL. bővebben Bethlen Gábor és a svéd diplomáczia. 13—17. 11. 2) Tholdalagi nov. 28-iki levele Mikó. I. 255—6. 8) Maga számlálja fel egy emlékiratában, hogy mikor melyik árulásért mennyit kapott. Eszterházy élete. III. 342. 1. 4) A király resolutiója Eszterházy élete (ezt már Salamon írta). III. 284. L) Eszterházy élete. III. 340.