Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 8. 1621-1629 (Budapest, 1882)

20. fejezet: 1622-1629 - 1626. máj. 24—jún. 17. Gyulafehérvári országgyűlés

mányzatát testvérére a kormányzóra bízta, ki Keresztesi Pált az adóval és ajándékokkal a portára küldte, intézkedett, bogy a bon maradt katonák a fejedelem után küldessenek, s liogy az ország határszélei kellőleg megerősíttessenek.

x) S a hadjárat és békealkudozás csakugyan egyszerre indúl meg: lassan és vontatva mindkettő. Aug. végén Bethlen elindítá Horváth Istvánt, hogy egyesüljön Sleziában Mansfelddel, de még azután is szept. 3. Kolosvárról új ultimátumot küldött Ferdinándnak, s a határt csak szept, 20-ika körül lépte át, De bár egyik részről a törökök is támadólag léptek fel, s a másik részről oly kitűnő hadvezér vett abban részt, mint Wallenstein: az egész hadviselésen meglátszott, hogy mindenik fél tartózkodik attól, hogy a küzdelmet elkeseredetté ne tegye. Nem mintha nem gyűlölték volna egymást — hanem mert Ferdinánd nem akart egy komoly török háborút előidézni, s Bethlen, a dán király és Mansfeld megveretései után, »kiváltképen a törökön a persáktól esett nagy clades« után 2) meggyőződött, hogy czélját nem érheti el. Apróbb csaták (csak egy nagyobb ütközet volt oct. 16-án, s ebben Bethlen győzött) és fegyverszünetek váltották egymást, míg végre a nagyvezér által is intetvén a békére, a magyarországi urak által pedig épen nem támogattatván, nov. 2-án Bethlen kinevezte biztosait a békealkudozásra, Mikó Ferenczet és Lónyay Sigmondot, kik nov. 9. körül megérkeztek Pozsonyba az alkudozásra kijelölt helyre, s már nov. 21-én Bethlen hadait téli szállásukra küldé, Az alkudozások mindig nehézséggel jártak, s a kiegyezés a biztosok közt csak decz. 20-ika körűi készült el Pozsonyban. Bethlen decz. 28-án Lőcsén írta alá. Az a korábbi két béke pontjait megerősíté: de fölmenté Ferdinándot a végvárak fentartására szánt 30,000 frt fizetésétől, a hét megye biztosok előtt s Erdély országgyülésileg esküt fognak tenni, hogy a császár ellen senki rendeletéből sem támadnak fel.

3) Egy külön okiratban Bethlen kötelezte magát, hogy az 1619. óta elfoglalt jószágokat visszaadja, — Ferdinánd pedig ugyanaz nap decz. 28-án aláírta a »generális amnis>) L. Törvények és okiratok XXXIII. 2) írja Bethlen. Századok 1868. 269. 1. 3) Kiadták Katona és Szalay Esterházy Élete II.