Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 8. 1621-1629 (Budapest, 1882)
20. fejezet: 1622-1629 - 1626. máj. 24—jún. 17. Gyulafehérvári országgyűlés
dalmait, terveit, s határozta el, hogy Quad Mátyást követűi küldi Hágába a deczemberi confoederatió ratificatiójára. 1) Azután máj. 24-ére Fejérvárra országgyűlést hirdetvén, nejével és vendégeivel, Anna Zsófia braunschweigi lierezegnövel, Schwarzenberg lierczeggel s az egész kísérettel körútra indúlt, s az ország legszebb helyeit megmutatta nekik. Mindenütt nagy lelkesedéssel, fényes ünnepélyekkel fogadtattak, s a szászok városaikat diadal-kapukkal, május-fákkal díszítették fel. 2) Útközben Brassóban apr. 15-én felkészíté unokaöcscsét: Bethlen Pétert (az István fiát), hogy tanulmányai befejezése végett menjen a leydeni egyetembe, másnap aláírta Quad Mátyás megbízó levelét, hogy ez a hágai értekezleten tárgyalhasson, s szerződésre léphessen, s kiállíttatá leveleit a szövetséges fejedelmek számára. 3) Ez alatt elközelgetett az országgyűlés megnyitására kitűzött határidő. A fejedelem nejét utódává kívánta választatni. A rendek ettől épen nem voltak idegenek, s a gyűlés első napjait az előleges tárgyalások, a választási feltételek megállapítása töltötték be. Tizenhárom pontot foglalt az magában, körülírta a szabad választást, biztosította a fejdelem-asszonynak a nász hozományt, megállapítá, hogy a kormányzó és tanács beleegyezése nélkül mitsem tehet, idegen nemzetűt a tanácsba nem vesz, a kormányzó halála esetére egy hó alatt új kormányzót választat, fentartja a vallás-szabadságot, megtartja a kiváltságokat s a portának kedvét keresé. A feltételek megállapítása után jun. 12-én reggel 6 órakor hozzáfogtak a választáshoz. Az a fejedelmi palotában ment véghez, hol a rendek összegyűltek. A fejdelem beszédet tartott hozzájok, melyben figyelmökbe idézte a fejedelmi választásokkal járó zavarokat, midőn idegen befolyások kerülhetnek felül. Ezért ajánlja nekik, hogy utódjává nejét válaszszák J) Marczali Regesták 158. s) Krauss 78. Trausch 308. Apr. 16-án Brassából ír Ferdinándnak, kérve, liogy a dán királyt, ki Brandenburgba beütött, kivonulásra bírja. Ered. a titkos ltárban Bécsben. 3) Marczali Regesták 144. s Fraknói közleménye Tört. Tár 1882. Ill -ik lap.