Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 8. 1621-1629 (Budapest, 1882)

20. fejezet: 1622-1629 - Törvények és irományok

való instructio is oda érkezik, és félő, hogy az szófogadatlanságért nagy poena ne találja. Oretenus is így informált, hogy minden processusát az mézgyűjtésnek és viaszgyűjtésnek Kegtek eleiben instruáljam. 1. Mikor a mézet fel akarjátok veretni és veritek, akkor az mely faluban mennyi mézet vertek és kitől vernek és mely vármegyében, városon, székben levő faló, felírjátok igazán és arról kezén quietantiát hagyjatok ott az bírónál. 2. Hogy mikor tele leszen az hordó és mennye lészen benne, megírjátok, vagy mennye híja ha lenne az indításban és az árában, az helyben levő bíró attól az embertől, az melyre az hordó méznek az helyben vitelét bízza, az hova Kegyelmetek küldeni akarja, azt az czédulát magával elvigye. Kegyelmetek is annak az falunak nevét és birájának felírj CI} 0.Z hordónak is mennyi lenne száma Kegtek kezében maradjon, hogy így ha az vitelben kár leszen, vagy elfoly és azon az falun ő felsége meg akarja az árát venni, az czédula nélkül penig ha elveszti az szekeres, békével nem marad ott az hova viszi, az mely helyben Kegtek parancsolta vinni. Mert az helyben leszen az ki számát veszi le az hordót és viszontag más czédulát ad neki, az szerint az mint az Kegtek czéduláját kézben adja, hogy ha kárt, fogyatkozást nem teszen, ha penig kárt tesznek, ők adnak arról számot; az bírónak penig meg kell liadui. hogy az mely szekeren elküldi a mézet, liütes embert bocsásson vele. hogy kár ne legyen benne. 3. Az viaszat is az fen (?) ő felsége instructiója szerint vegye Kegtek, de tiszta legyen a viasz, jól Kegtek megvigyázza, mind musztika viaszszal együtt. Ha penig igen ocsmány leszen az musztika viasz, jól meg kell látni és tisztítsa meg, az kié leszen és úgy kell elvenni. Egykorú hibás másolat a szász egyetem ltárában. Nro. 357.