Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 8. 1621-1629 (Budapest, 1882)

20. fejezet: 1622-1629 - Törvények és irományok

Ugyan székely hevedert, ónas csattal, kapájával, szíjatlan, felkötő szíjával adjanak tizennyolcz pénzen. Az ki maga ad bőrt kész gyártva az szíjgyártónak, liogy hámot csináljon belőle : hat lóra való hámtól, féktől, minden szárszámától az munkájától adjon az szíjgyártónak hat forintot, de az szíjgyártó adjon minden szerszámot hozzá. Hat lóra való fejér hámot fékestül, mindenestől három szironyos rózsára varrottat adjanak tizennyolcz forinton. Az zemes csinálok r ól. Az zemes csináló mesterek vegyenek egy szarvasbőrt, öreget egy forinton. Annál kisebbet, hetvenöt pénzen Annál alábbvalót ötven pénzen. Egy őzbőrt tizenhat pénzen. Ha ki csinálja az szarvasbőrt, a jovát zemesen, halhéason, bojtoson, akármi színnel legyen festve, adjanak két forinton s huszonöt pénzen. Az ki nem halhéjas szarvasbőr, hanem azon kívül vagyon bojtoson gyártva, egy forinton ötven pénzen. Ha ki penig maga gyártat szarvasbőrt, szépen, bojtoson, festve akárminemü festékkel, adjon egy forinton s huszonöt pénzen. Egy őzbőrt gyártva zemesen adjon harminczkét pénzen. Az nyergesekről. Egy hátas lóra való nyerget, két kápájút, itt való cseres bőrből csináltattat veres vagy fejér bőrből, adjanak két forinton. Egy kápájű nyerget itt valót, kinek nem posztós az ületi, egy forinton s huszonöt pénzen. Vásári nyerget, az ki nem szegődött, itt való bőrből csinált félszer kápájút, nyolczvan pénzen. Alábbvalót, melyet bőrrel nem burítnak, harminczkét pénzen. Egy hátaslónak nyereg alá való posztó nélkül való hagymáut, tizenhat pénzen. Posztóst csináljanak huszonöt pénzért. Kocsisnyereg alá valót tizennégy pénzért. Az lóbőrnek jovát vegyék ötven pénzen. Kisebbet negyven pénzen. Az csikóbőrt húsz pénzen. Az lóbőrt senki meg ne vegye, hanem csak az nyereggyártók és paisgyártók vehessék meg.