Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 8. 1621-1629 (Budapest, 1882)

20. fejezet: 1622-1629 - 1624. jún. 23—júl. 9. Gyulafehérvári országgyűlés

legcsekélyebb engedékenységre is nehezen szánták el magukat. Végre máj. 8-án csakugyan létrejött a béke, mely Bethlent megfosztá Oppeln és Ratibortól, de kárpótlá Ecseddel, Nagy­és Felső-Bányával. 1) A békealkudozások végén ismét szóba jött a »matrimo­nium.« Kovaclióczy egyenesen meg volt bízva a császárnál nyerendő kihallgatáson megtenni a szükséges előterjesztést de ajánlata kitérőleg fogadtatott. Hogy a viszonyok Bethlenre nézve roszabbúl álltak, mint a múlt év végén, az kétségtelen. Ha ő akkor fegyverben, hadai élén, ellenséges földön, kitartja a telet, ez nagy hatással lett volna az európai viszonyok fejlődé­sére : Ferdinánd ellenségei hamarébb s könnyebben tömörül­nek — de azért most sem állottak úgy dolgai, hogy kénytelen lett volna kegyelemre megadni magát, Teljes okunk van hinni, hogy őszintén kereste a kibékü­lést Ferdinánddal. De ajánlata nem fogadtatott azzal a biza­lommal, melylyel várta. A kitérő válaszok s halogatási eszkö­zök egész lánczolata gyanakodásra különben is kész lelkében bizalmatlanságot támasztottak. Egész jövőjét nem köthette a puszta reményhez, s nem szakíthatott a portával. Fenn kelle ezzel is tartania viszonyát, s midőn ennek egyes napvilágra jött részleteit ellenségei fegyverül használták ellene, megfe­ledkeztek arról, hogy ez nála az önvédelem eszköze volt. Csak úgy mint Esterházy megírta neki, hogy ellene »a mit cselekedhe­tik bizony dolog megcselekszi«, 2) ő is őszintén megmondta, hogy nem vetheti meg a porta támaszát. Természetes volt, hogy midőn maga a fegyvernyugvás is annyi nehézségre szolgáltatott okot, gondoskodnia kellett, hogy a porta védelmét megtartsa. Amint ') A bécsi alkudozásokat tüzetesen kidolgozta Horváth M. a Jászay gyűjtemény s Fraknói (Pázmán} 7 II.) a bécsi levéltár adatai s olasz és spanyol követjelentések alapján. Különösen ez utóbbiban rend­kívül sok becses adat van felhalmozva. L. a fegyverszüneti okmán3'okat. s az amuestiát, (melynek apr. 12-iki tervezete mutatja a kormány hangu­latát. L. Törv. és Okiratok XXI.) Az itt kötött titkos pontok még lap­panganak. Hivatkozás van ezekre a magyar tanácsosok 1624. aug. 30-án tartott ülésében. 8) Eszterházy élete II, 61.

Next

/
Oldalképek
Tartalom