Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 8. 1621-1629 (Budapest, 1882)

20. fejezet: 1622-1629 - 1623. máj. 14—jún. 6. Gyulafehérvári országgyűlés

tartá, »lóhússal hizlalván«, mint Petheő mondja, az elfoglalt Csallóköz s a Pozsonyban székelő császáriak közt fegyverszünetet eszközölvén.*) A helyzet ura ekkor Bethlen volt. Nemcsak FelsőMagyarország Pozsonyig, hanem az egész Fehér-hegység, Morvaország jelentékeny része kezében volt. Összesen mintegy 80,000 had élén, melyben gr. Thurn s a Jägerndorfi herczeg csapat-parancsnokok voltak, már Bécset is rettegteté.

2) De Tkurzóval szemben, a mint ez hozzá érkezett, feltűnő engedékenységet tanúsított. Nov. 18-án érkezett meg a nádor a hodolini táborba, Czobor Imrével s Keresztúri Andrással, s a tárgyalás azonnal kezdetét vette. Az fegyverszünet kötéséről folyt. Részint személyesen vezette Bethlen, részint canczellárja és Kassai által tárgyalt. A nádor azt kivánta, hogy a fejdelem azonnal vonja ki hadait az elfoglalt részekből ezeket adja vissza, s a török rabokat szabadítsa ki. Hosszas tárgyalás után beleegyezett a fejedelem, hogy Morvaországot, Pozsony, Bars, Nyitra, Turócz, Trencsén megyéket visszabocsátja, székhelyét a Fátrán túl teszi, s határidőül Szent Mihály nap tűzessék ki. Tétessék említés a törökkel kötendő békéről s a czímből Oppeln és Katibor ki ne maradjanak. A szorongatott Monte-Negro is beleegyezvén, megkészült a fegyverszünet okmánya, s oct. 21-én délután visszaindúlt a nádor. A fejdelem, ki az ellenségeskedést Thurzó megjöttekor azonnal beszüntette, amint a fegyverszüneti okiratot aláírta, azonnal felszabadítá Monte-Xegrót, ki midőn elvonult előtte, leszállván lováról, a fejdelem pedig fennülve maradván, kezet fogott vele.

3) De a hodolini szerkezetben nem fogadták el Bécsben. Monte-Negro hozzájárúlását érvénytelennek jelenték ki, mert J) A fegyverszünet csallóköziek s pozsonyiak részéről Pozsony nov. 17-ről, a bizottság nov. 18-iki s 22-iki jelentése Bécsbe, a fegyvernyugvási levél javaslata ugyancsak nov. 22-ről megvan Jászay gyűjteményében. Ilyen külön fegyverszünet köttetett a komáromi s győri várakkal. 3) Marczali Regesták 127. 8.11. 3) Petheő írja : Végre Conte de Monte Negro szemben lőn Bethlennel ugyanott Morvában táborában nagy alázatosan kijővén obedientiára eleiben, kezet lábat fogott vele. V. ö. Tholdalagival Mikó I. 237.