Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 8. 1621-1629 (Budapest, 1882)

20. fejezet: 1622-1629 - Törvények és irományok

Az mi az megnemesített hajdúságnak állapatját nézi kegyelmes urunk, melyről Felséged országúi nekünk előnkben proponált, mivel Biharvármegyében jobbágyát senki manda­tummal fel nem szokta kérni, kanéin az országnak erről való végezése szerint bíróval kérik fel a jobbágyot: így azért vé­geztük Felségeddel egy értelemből, hogy a kik az jóemléke­zetü Bocskai István fejedelemségében az országnak fegyverek­kel szolgáltak, és a kiket azután való fejedelmek is megneme­sítvén közikben telepedtek és fegyverekkel szolgáltak, ennek­utána is azok maradjanak helyben. Mely hajdúság Felséged kegyelmes resolutiója szerint primo quoque tempore mindenütt regestrumban írattassék, tudhassa Felséged és mi is, kik szol­gálnak ez országnak közűlök fegyverekkel, s kik nem, és ez­után paraszt jobbágy embert az városokban befogadni ne me­részeljenek az kapitányok, sőt az kik az városokban comperiál­tatnak is affélék, tartozzanak dominis suis terrestribus resti­tuáltatni az előbbeni articulusok poenája alatt. Articulus IV. Minden kapu után tíz-tíz forint adó praefixis term ints deponendum rendeltetik • lejött garas az adóban másfél pénz­ben bevétetik. Az adózás minémü szükséges légyen kegyelmes urunk Felségednak külömb-külömbféle expeditióira, egész országúi eléggé látjuk: de e contra ez mellett sokféle fogyatkozásinkat magunknak s mind szegény községinknek nem tagadhatjuk. Mindazáltal, hogy Felséged szegény hazánk jovára és békessé­ges megmaradására egyéb szükséges dolgaira is elegendőkép­pen elérkezkessék, ígérünk Felségednek mind az két rendbeli adóban kapuszám után tíz-tíz forintot Felséged tárházában administráltatnunk, melynek, úgymint az Szent-György napi­nak, felének napját 1. Augusti, felének 1. Septempris, az Szent­Mihály napinak felének 1. Novembris, felének 1 January as­signáljuk. Felségednek könyörgünk, légyen contentus vélle. Hogy penig Felséged az letött öt pénzes garast másfél pénzben bevitetni az adóban perceptorival annuált, és ez el­múlt adóbeli restantiákat is, melyeket maturo tempore a per­eeptorok behoztak volt az Felséged tárházában, Felséged exa­ctorival ugyan másfél pénzben bevétetni engedte kegyelmesen, Felségednek mint kegyelmes urunknak ebbeli hozzánk való kegyelmességét híven megszolgáljuk. Mivel penig az úristen Felségednek szívét, elméjét arra vezérlette, hogy országúi az Felséged kegyelmes tetszéséből az mi kegyelmes Asszonyunkat fejedelmünknek választottuk: mi

Next

/
Oldalképek
Tartalom