Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 8. 1621-1629 (Budapest, 1882)

20. fejezet: 1622-1629 - 1623. máj. 14—jún. 6. Gyulafehérvári országgyűlés

volt, elhatározták, hogy a földes urak bizonyos tekintetben állandó katonát tartsanak. T. i. minden két kapu után tartoznak egy fegyveres gyalogot kiállítani a jobbágyok közül, ki a jobbágyi szolgálattól mentes legyen, állandólag fegyver alatt álljon, jó fegyverekkel legyen ellátva, lajstromba bevezetve s folytonosan gyakoroltassék. A kiknek nincs két portájuk, azok többen álljanak össze. Az ilyen katonák elé a megyék ispánjai rendeljenek egy-egy hadnagyot. A kapuszám szerinti adót, melyet ezelőtt félévenként vetettek ki, most, miután ezentúl évenkint csak egy országgyűlés volt tartandó, egész évre szabták ki, húsz frtban állapíták meg. A városokra az adó egy összegben vettetett ki. Elrendelék, hogy ha a törvényszéki határnapok nem tartatnak is meg, a szentmártonnapi terminuson a meghatározott ügyek vétessenek elő. Xem kevés bajt okozott a pénzügy zilált állapota. A Ferdinánd s Bethlen által vert értéktelen pénz elharapózásán a múlt októberi gyűlés határozata sem javított; most nem láttak a rendek más módot, mint hogy a poltura használatát végkép eltiltsák. Eltilták — hasonlag a fejedelmi előterjesztés alapján — a salétrommal való kereskedést. Az 1588. óta eladományozott dézmák vétessenek vissza. A borkereskedés érdekében elrendelék, hogy minden helyen egyforma hordókat készítsenek. A mértékek mindenütt legyenek egyformák. A szökött jobbágyok ügyében hozott törvényeket a tisztviselők tartsák meg, de ügyöket csak akkor intézzék, midőn nincsennek közügygyei elfoglalva. Szörénymegyének azt a kiváltságát, hogy Hunyadmegyének nem tartozott a szökött jobbágyot kiadni, eltörölték: arra mindkét megye köteleztetett. A székelyek közül elszökött jobbágyok is szokott mód szerint adassanak ki, még ha a fejedelem seregében szolgálnának is. A gonosztevők, latrok s azok orgazdái szigorúan üldöztessenek : a kik más törvényhatóságba menekülnek, onnan is adassanak ki. Az ispánok évenkint kétszer tartsanak vizsgálatot, s a mely falusbiró az ilyeneket nem jelenti fel, huzassék karóba. Hasonló okból eltilták, hogy az oláhok lovon nejárhas-