Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 8. 1621-1629 (Budapest, 1882)
20. fejezet: 1622-1629 - Törvények és irományok
dalmokra és megmaradásokra állandó békességet szörezni. Melybűi ő fölgének atyai kglmessége ez egész keresztyén világ előtt legyen nilván. 16. Ezt is követink császár urunknak ő fölgének igen nagy alázatosságval, bogy csak egy szóval is ő fölge meg ne bántódjék, jelentség meg, bogy annak előtte is ő fölgének oly császári és királi kglmes gondviselése volt rejánk, alázatos hívére és tisztünknek oltalmazására, hogy egyedül mi érettünk is kész volna az erdéli fejedelem ellen fegyvert fogni, hogy sem mint azt megengedni, hogy országunk törvénye és szabadsága ellen, az erdélyi fejedelem praetensiójára, valami kisebbség esnék rajtunk; és annakutánna is ő fölge megengedvén, hogy az erdéli fejedelemmel szemben legyünk, ugyan megparancsolta, hogy úgy assecuráltassuk magunkat, hogy valami véletlen eset rajtunk ne történjék. Annak okájért alázatosan könyörgünk ő fölgének, mint kglmes urunknak, hogy mivel ő fölge is nekünk megparancsolta volt, hogy azon legyünk, liogy az fegyver letétessék, az ő fölge armadája és szomszéd provinciái az reit jok következendő nagyobbb veszedelemtűi fölszabadúljanak és az török, tatár s az erdéli fejedelem népe az Fejérbegyen által viszsza jőjjönek, melyeket beneficio induciarum köllött véghez vinnünk, és azokrúl császár urunk kglmességében bízván, az erdéli fejedelemnek hitünk alatt peesétes assecuratoriánkot adnunk; ne engedje császár urunk ő fölge, hogy két holnap alatt való tűrhető difficultásért az erdéli fejedelem az mi hitünket és másodszor adott pecsétes levelünket mind magunknak s mind egyebek előtt gyalázatosan szemünkre hányja, az mint immár is cselekedett, hanem kglmesen acceptálván és confirmálván az induciáknak articulusit, az erdéli fejedelemnek mostani resolutiója szerint kezdjen az békesség tractatusához; mely kglmességét ő fölségének, míg élünk, minden tehetségünk szerint igaz hívséggel meg igyekezzük szolgálni. 17. Minthogy követink mindenütt az tractában velünk voltanak és mindeneket hallottanak, valami ezekben jut ez följűl megírt ratiók fölött, azt is császár urunknak fideliter referálják. 18. Az magunk dolgaiban, úgymint Szent György, Bozin és az húsz ezer forint magyar pínz commutatiója felől való supplicatióinkra is császár urunktól, ő fölgének kglmes maga ajánlása szerint követink nyerjenek és hozzanak ő fölgétűl kedvünk szerint való választ, 19. Hasonlóképen az Erdeődi Kristófné asszonyom dolgában is, hogy császár urunk ő fölge generalis uramot et alios quorum interest, ab executione literarum brachii regalis prohibeálja addig, míg ő fölgét magunk arról az dologról nem informálhatjuk.
