Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 8. 1621-1629 (Budapest, 1882)

20. fejezet: 1622-1629 - Törvények és irományok

értékét arányza; azoknak is szintén úgy hópénzt adat ő felsége, mint az maga fizetett szolgáinak, kik ad diem 14. Augusti Enyednél várják ő felségét, az liová ő felsége is isten segetsé­géből akkorra megyen, megmustrálván ő kegelmeket, megfizet­tett ő felsége. Az vármegye penig hogy magokért és jószágokról ő ke­gyelmek minden két kapuról egy jó szerszámos lovas szolgáját bocsássa ő felsége kegyelmesen poroncsollja: kiknek négy forintnál többet hóra ne fizessenek, de minden húsz lovasnak jó erős szekeret hat ökör levén előtte adgyanak, azt éléssel megrakják, az mint az ő felsége kegyelmes commissiójából ezt ő kegyelmek bővebben megértik, három hó pénzt fizessenek nekik ő kegelmek, de ne egyszersmind, mert talám előbbis haza vezérel isten bennünket; ha ki penig ezt ő kegelmek közül difficultálja, maga személyében jöjjön el. Az zsoldos állatásból penig senki jószága immúnis ne legyen, ha ő fel­sége szolgája is, mert ő felségét senki ajandékon nem szol­gálja. Az szebeniek, brassaiak, segesváriak az vármegyén való jószágokról 40 jó lovas katonát állassanak elő, ő felsége kegyelmesen poroncsolja, mivel az királybirák uraim is itthon maradnak, Szeben s Segesvár jó két trombitást adgyon az vár­megye seregében loco dominorum equitum az egy útra. Hogy penig jobb gyaloggal állathassanak elő ő kegyel­mek kegyelmesen megengedte ő felsége, hogy ne két kapuról, hanem háromról állassanak egy gyalogot, de ista conditione, hogy azok ne paraszt emberek, de puskához értők, s szolgá­latra elégségesek legyenek, kik hadakban exerceálták magokot, azoknok hadnagyokot kettőt rendeljenek ő kegyelmek s min­den húsz legénnek egy hat ökrű éléssel rakott szekeret, kik ad 14 diem Augusti Enyednél legyenek, ott mustrállja meg ő felsége őköt; valaki az szolgáltatra közűllök nem alkolmatos, száz lövés pora s jó puskája nem leszen, be nem veszi szám­ban ő felsége, hanem az dominus terrestrist megbüntetik érette. Az egyházhellyi nemességnek is hon maradást ista con­ditione kegyelmesen megengedi ő felsége, hogy minden négy egyházhelyi nemes ember egy egy jó lovas katonát állasson szerszámával, azok is húsz legénnek egy hat ökrű éléssel meg­rakott szekeret állassanak, de az ispán uraim igen szorgal­matosan végére mennjenek az egyházhellyi nemesemberek álla­potjának, kinek micsoda értéke vagyon, úgy rendelheti öszve őket ő kegyelmek, hogy az szegény az értékessévei essék együve ; ha penig az lovas állatást difficultállják, jöjjenek magok el ő felségével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom