Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 8. 1621-1629 (Budapest, 1882)
20. fejezet: 1622-1629 - Törvények és irományok
piirgi diploma erejével az egyházi és legitimus possessorok számára kellett volna Fölségedtűl hagyatni, megtetszik penig, hogy az egri püspök káptolomjával együtt mind ezkedig is az magok dézsmáját semmi úttal nem obtineálhatták, mely aránt az megegyezett szép conclusiónak paetumi kivánják, hogy nem csak az megemlített egri püspök és káptalomja, de azonkívül minden egyháziaknak dézmái az ő igaz urainak és elébbi possessorinak de facto megadattassanak és azokkal szabadságosan disponálni liagyattassanak. És kiváltképpen Liszkának és az egri ecclesiának egynihány faluinak dézmáit, kiket ez előtt való időkben vacante nimirurn officio episcopatus, az szepesi kamora oppignorálván az néhai nagyságos Forgách Sigmond ország palatínusa, az boldog emlékezető Mátyás császár urunk annuentiájából kiváltott és az esztergomi káptalomnak némely alumnusok tartására rendelt volt, az után az disturbiumok alatt elfoglaltattanak és most is Fölséged számára tartatnak, reménli császár urunk ő fölsége, hogy nemcsak az generális conclusiónak vigorjára, de az Fölséged Cassay István uram által, ugyan ott Niklsburgban specialiter tött jó ajánlására való tekintetéből is jam tandem effective restituáltatja és resignáltatja. És jóllehet az váradi püspökség jószágának restitutiója az niklspurgi conclusiókban nem inseráltatott, de mivel Fölséged azt is az mostani püspöknek megígérte, nincs kétség benne, hogy az Fölséged püspök uramnak való liberális jó ajánlása cselekedettel is megbizonítassék. Ezen kivől az Homonnay jószág noha restituáltatott, mindazáltal az özvegy halála után az szegény Homonnay uram dispositiója ellen az praefectusokat, porkolábokat és egyéb tisztviselőket Fölséged maga számára meghiteztetvén, az jövedelem dispositiójáról való facultást magának vindicálta; mivel penig az niklspurgi conclusiók expresse azt tartják, hogy ha jövendőben azon jószágokban valami dispositio kévántatni fog, az legyen az országnak törvénye szerint, méltó azért, hogy az megnevezett conclusióknak ez részében is megfeleltessék és az jó emlékezetű gróf Homonnay testamentuma az ű vigorjában megtartassék. Az diploma commutatiója után az rabok, úgymint Czirjáki Moyzes, Darabas János, Zichi Pál és egyéb némelyek azon conclusiónak rendi ellen megsarczolni készerítettetének, minekokáért császár urunk ő fölsége méltónak ítéli, hogy a sarczoknak megfizetésétől, Fölséged mind azokat mentté tegye, és az mivel azaránt megkárosítattanak volna, illendőképpen restituálja. Tokajnak és hozzá való jószág kiváltása Fölségednek
