Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 8. 1621-1629 (Budapest, 1882)

20. fejezet: 1622-1629 - 1622. máj. 1— 23. Kolosvári országgyűlés

1622. MÁJ. 1 — 23. A törvényeket a fejedem máj. 23-án erősítette meg.

1) Épen tíz nap előtt, máj. 13-án, ha nem is váratlanúi, érzékeny csapás érte a fejedelmet. Xeje Károlyi Zsuzsánna meghalt. Jótékonyságáért nemes szívéért minden körben szerették az elhunytat — de legmélyebb volt a palota gyásza, hol »mint édes anyjukat« szerették. A drága hamvakat a fejedelem Fejérvárra akarta vitetni, s a gyászmenet elindúlását máj. 24-ére, s az ünnepélyes temetést jul. 1-jére tűzte ki. melyre meghívók máj. 18-án küldettek szét.

2) Az országgyűlés részt vett a fejedelem gyászában s gondoskodott, hogy az mennél fényesebb legyen: czimerek, jelvények, díszítések nagy számmal rendeltettek meg. A hűlt tetemek három napon át voltak közszemlére kitéve, de azután elzárattak a koporsóban. Az elindúlásig naponként imádságok és egyházi beszédek tartattak. A nagyobb ünnepélyek akkor kezdődtek, midőn a testet koporsóba zárták, egyházi beszédek, oratiók, gyászversek váltották fel egymást papok, tanárok s iíjú főurak által, s Kolosvártt akkor érték végüket, midőn a temetési menet megindúlt. Elől a gyászkocsik s gyászba öltözött lovak, lovasok, azután gyermekek, ifjak, egyházi személyek gyász-dalokat énekelve, a kolosvári tanács, Bethlen István két fiával, Mogila János a két Oláhország örököse, a Jägerndorfi őrgróf, gróf Thurn, báró Hofkirchen, Starcer Zacharias s más főurak, Nyáry főudvarmester, azután a fejedelem, a tanács; a főurak s az L. Törv. és Okiratok III. Trauschban I. 301. olvastuk : »In iisdera comitiis lege cautam est ne Yalachi (magnus enim erat illorum fastus) equis ineederent sed pedestres itinera exornarent. Quae lex etiam aliquando duravit, ut raro Valachus eques visus fuerit.« Ez azonban 1623ban történt. 2) A meghívó egy eredeti példáuya a gróf Lázár család megyesi ltárában. Egy más, latinnyelvű Révai Péterhez intézve megj. Történelmi Tár 1879. évf. 446. 1. Y. ö. Segesvári Naplóját i. h. 191. 1. A temetés rendezésével Bethlen István volt inegbízva. Jun. 5-én a szebeni tanácshoz intézett levelében írja a kormánj'zó »idegen országból való főnépek lesznek itt — Eejérvártt — szegény üdveztílt asszonyunk temetésének idején, u. m. római császárnak, lengyel királynak több fejedelmeknek s lierczegeknek követei,« azért hát a szász egyetem jun. 24-ére Fejéi-várra abrakot, vágómarhát, szárnyas állatokat, főzeléket, pisztrángot stb. küldjen. Felső-Magyarországi Minerva 1828. évf. 1922. 1,