Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 7. 1614-1621 (Budapest, 1881)

19. fejezet: 1614-1621 - 1617. május 4 — 23. Fejérvári országgyűlés

kezdenek, s erre nézve szükséges lesz követeket küldeni. A rendek e követek költségeire 3,600 frtot szavaztak meg. Megszavazták a tavaszi adót is, portánként 8 frtot, a városokra meghatározott összegben vetvén ki azt. A sérelmek orvoslására hozott articulusok tartassanak meg. A jó veretű rézpénz elvételét 200 frt büntetés terhe alatt elrendelék. A csavargó hajdúkat kergessék, fogják el s büntessék meg. Azok az orvok, kik Indali János családját megölték, elfogassanak s az elrablott jószágok adassanak vissza, A székelység közt elszaporodott orvokat kergessék, fogják el s sarcz mellett se bocsássák szabadon. A boros-jenei vitézeket felmenték a dézmafizetés alól. A székely nemzet panaszára elrendelék, hogy a szászok a székelyföldről elorzott s szászföldre vitt jószágokat adják ki. Továbbá a városiak ne erőltessék a székelyeket, hogy a másfél pénzes garast két pénzben vegyék el. A végzéseket a fejedelem máj. 23-án erősité meg.

x) A gyűlés tartama alatt máj. 9-én kiállíttatott a fegyverszüneti okirat, s máj. 21-én a kinevezett biztosok: Pécsy cancellár, Fráter István, Balassi Mihály és Literati Dávid számára a megbízó levél.

2) Hasonlag felhozta Bethlen e gyűlésen a török követeléseket is. April havában egy csausz, Kara Meliemed jött hozzá a fővezértől, ismét sürgetve az adót, Jenő kézhezadását s a hadküldést Moldvába. Felolvastatván előttük a szultáni fermán, a követelések túlságos voltán megdöbbent rendek a fejdelem egyenes kívánatára megszavazták ugyan a hadfölkelést, de kérték a fejdelmet, hogy közvetítse a más két kívánság elejtését,

3) Bethlen is el volt komolyan határozva e követelések teljesítése alól lehetőleg kibírni. Titkárát Ádám Erasmust Prágába küldé levelekkel Mátyáshoz, Khleslhez s más tanácsosokhoz, jelentést téve a dolog ez újabb fordulatáról, mintegy elő akarL. Törvények és Okiratok LXVIII. a) -) U. o. h) c) 3) Történelmi Tár 1880. évi'. 738. 1.