Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 7. 1614-1621 (Budapest, 1881)

19. fejezet: 1614-1621 - 1618. okt. 4 — 21. Kolosvári országgyűlés

Eközben eljött az őszi országgyűlés ideje, melyet ő okt, 4-re hirdetett. Épen a gyűlés tartama alatt a lengyel király követe Andrezejovzki Sándor s egy portai csausz Ibrahim voltak nála.A fejdelemtől épen közvetlenül ez előtt volt követ a lengyel udvarban, Adam Rezső, az ő udvari titkára 2) s a tárgyalás még mindig a porta s a lengyel király közt fenforgó differentiák eloszlatása körűi forgott. Működését ezúttal is a megkezdett irányban folytatta, mindkét félt arról akarván meggyőzni, hogy itt csak egyszerű félreértés forog fenn. A fejedelmi előterjesztések első pontja ezúttal vallásügyi kérdésre vonatkozott, A zsidózók felekezete ismét félelmetesen kezdett terjedni: azok élén ezúttal nem kisebb ember állt, mint maga a korlátnok, a nagytudományú Pécsy Simon. Egyiránt jártas volt a classicus és keleti nyelvekben, tekintélyes külsővel, kellemes modorral bírt. Bocskay óta folytonosan államszolgálatban állt s emelkedett. Már ekkor is nagy vagyonnal bírt, s neje Komis Judit: a Kornis Farkas leánya útján az erdélyi magas aristokrácziával sógorsági összeköttetésbe jött. Hitfelekezete számára vallásos énekeket írt s ez és az ő tekintélye kétségtelenül nem kis emeltyűje volt az »eretnekség« terjedésének. Hogy minők az ügyes és hasznos államszolgának vallásos meggyőződései, azzal Bethlen keveset gondolt — de a be nem vett, törvénybe nem igtatott felekezetnek terjedését nem tűrhette. Egyenesen ezt támadta meg a fejedelmi előterjesztésekben, s a »hamis isteni tiszteletnek és szektáknak extirpálását« ajánlotta. A rendek magának a fejedelmi propositionak erre vonatkozó pontját szószerint beigtatták a törvények közé, elhatározván, hogy a négy felvett valláson kivűl többet nem tűrnek meg: a ki valamelyik felekezettől elvált, térjen ahhoz vissza, különben törvénynyel fog üldöztetni. Megszavazták az adót: portánkint 12 frtot, a taksás és mezővárosokra egy összegben vetvén ki azt. A rovatlan helyekre nézve pedig elrendelék, hogy azokat járják be, s a ') Tört. Tár 1879. évf. 716.1. 2) Tört, Tár 1879. évf. 772 — 3. 11. s) U. o. 1881. évf. 309.