Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 7. 1614-1621 (Budapest, 1881)
19. fejezet: 1614-1621 - 1614. szept. 27—okt. 5. Gyulafehérvári országgyűlés
köre bírt tudomással; bár ekkép előre egyengették a bekövetkezendő támadások útjait, mindent elkövettek, hogy majdan az a kényszerűség színében tűnjék fel. Azokra a terjedelmes és kimerítő válaszokra, melyekkel a kolosvári s vásárhelyi országgyűlésen Bethlen és tanácsurai czáfolták a felhozott vádakat, s igyekeztek a viszonyokat helyes világításban bemutatni : Daróczy és Lassota kimerítő feleletet készítettek, mely e törekvéseknek megfelelőleg. Mátyás eljárását Bethlen ellen tisztázni s birtokczímeit a részekhez igazolni és bizalmatlanságának okait és alapjait kitűntetni, felderítni igyekezett; szőrszálhasogató és rabulisticus okoskodásaival ügyvédi, de nem diplomácziai irás volt. 1) Már egészen más színezettel birt Lassota titkos jelentése. Az erdélyi kérdést a politikai szükségesség szempontjából tekintette, s abból húzta le következtetését. Kimutatta, liogyan s zervezett Darócz y háta megett és tudta nélkül német pártot Erdélyben, melyre úgy hitte, bizton lehet támaszkodni s miután ez meg van, miért kell Erdély birtokba vételét végrehajtani ? Szkender és Magyar Ogli, mikor Bethlen Gábort Erdélybe vitték, azzal a tervvel állottak elő a szászoknak, hogy szakadjanak el Erdélytől s külön önállólag adják magokat a szultán alá: ha a szászok ezt végre találják hajtani, akkor örökre vége a császár befolyásának ez országra. Most könnyű a visszafoglalást végrehajtani, s annyival könnyebb lesz, ha ugyanakkor Hadult is visszahelyezik oláhországi vajdaságába. 2) Lassota az udvar titkos _ czélzatait tolmácsolta ilyetén propositioival — de a Linczbe összehívott convent nem osztá e nézetet. Aug. 11-én megnyittatott a gyűlés, de annak tagjai többé nem hivattak össze tanácskozásra. A külön országok választmányai elé hat kérdést intéztek, melyek a körűi forogtak, ha megtartandó-e a béke a törökkel, s mint ezek kívánják, átadandó-e nekik Erdély; nem kell-e az erdélyi követeket határozott válaszadásra szorítni; el lehet-e fogadni az ajándék nélkül jött török követeket; nem kell-e új békeszerződést kötni velők ? s melyekre azok írásban adták be válaszukat. De ezek 5) L. Törv. és Okiratok I. cl) "-) U. o. I. ej