Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 7. 1614-1621 (Budapest, 1881)

19. fejezet: 1614-1621 - 1616. deczember 24. Váradi országgyűlés

Bécsbe s helyettesévé Dóczyt nevezték ki. Időközben a fenyegető hírekre parancs jött, hogy mindkettő maradjon helyén x): szerencsére, mert igy útját lehete állani, hogy a dolog el ne mérgesedjék. Azt, hogy Simonyi és Fűzy Bethlen szolgálatába állottak. Dóczy és az ő emberei arra magyarázták, hogy Bethlen »a Bocskay processusát akarja követni.« 2) S minthogy a szathmári kapitány úgy hallá, hogy a hajdúk szivárognak utána, kiadta a rendeletet, hogy »az afféléket és egyéb csavargókat vagy nemes, vagy közrend legyen is, megfogják és jó gondviseletek legyen felőlök.« 3) Ennél több nem is kellett. Gombos András összeszedett egy csomó hajdút, s azzal az erdélyi területen fosztogatni kezdett. Minthogy Simonyi megtorlásukra készült, oct. 24-ike körül Gombos ötszázad magával meglepte őt Tárcsán. Simonyi. hada el levén széledve, csaknem védtelenül volt a támadás alkalmával s lakóházában az ablakon át lövöldöztek rá; megsebesítve elfogták s Szathmárra vitték Dóczyhoz, hol ez vallomásokra birta: Bethlen fel akarja lázasztani a hajdúkat, zászlókat, trombitákat, pátenseket küldött neki, s czélja Váradot és Jenőt a töröknek adni. 4) Simonyi néhány nap múlva meghalt 5) s vallomása és a nála talált pátens ettől fogva nagy szerepet játszik Dóczy leveleiben, ki azt mindig és minden alkalommal nyomatékos bizonyítékúl használja Bethlenre szórt rágalmai mellett, főként midőn mint vádló lép fel ellene. Forgács levele Thurzóhoz oct. 12-ről. Orsz. ltr. kincstári osztály. Dóczy már meg is indult. »De talán Isten szegény hazánknak javára adta, kiről nem szükség többet irnom.« !) Dóczy oct. 30-iki és nov. 4-iki levele Tburzóhoz. Act. Tliurz. fasc. 65. nro 41.; fasc. 97. nro 18. Czobor Miliály ugyan ezt Bákóczy Györgyre fogta. U. o. fasc. 43. nro 49. 3) Dóczy levele Tburzóhoz oct. 16-ról. Act, Thurz. fasc. 67. nro 37. 4) Dóczy levelei Tburzóhoz oct. 26-ról, melyben legelébb irja meg Simonyi elestét; oct. 30-, nov. 4-ről, melyekben vallomásairól, pátenseiről szól. Bethlen nov. 8-iki levele. A tények előadásában mindkét fél megegyez — de mindenik másként magyarázza. Sepsei Krónikája 164.1. 5) Pernyeszi Gábor már nov. 1-ről irja, hogy Simonyi meghalt, Fasc. 42. nro 49. Dóczynak későbbi levelei is említik Erdélyi Országgyii'ési Emlékek. VII.