Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 7. 1614-1621 (Budapest, 1881)
19. fejezet: 1614-1621 - Törvények és okiratok
bizony igen akarom, hogyha az orator is ott ben serio tractalná, felette igen kévántatnék, hinnék el, hogy ő fgének és az országnak is vagyon vigyázások Magyarországra, mert ez ideig akarmint állattuk mi azt, hogy Jenőért, Lippáért megharagszik nemcsak az magyar nemzet, de sőt az egész impérium is kész hadat indítani velek Jenőért, — de a török abban semmit nem hitt, azt állatván, hogy az német követek ő előttök expresse megmondták, hogy semmi közit ő fgek nem mondják Érdélhez és annak részeihez, afféle heában való ratiókkal ne mentegessük magunkat. Itten velem lévén, jövendő hétfőn indúl innét Mikó Ferencz neű szolgám a portára, kit én is úgy instruálok és expedialom, hogy elállanak kéréséről, vagy declaralniok kelletik arról való dispositiójokat, megpróbálom mind szép és igaz ratióimmal, igíretimmel, adománynyal, ha mit efíiciálhatok, ha az nem fog, rémítem az keresztyénség gondviselésével, hatalmával is, és akkor kévántatnék az oratornak is serio az dolgot tractálni az én követem mellett; meghagyom, hogy mindenben jó correspondentiát viseljenek az ő fge oratorával; mivel jőnek meg mindeddig beküldött s mind ezután beküldendő követim, postáim onnét, Kgdnek értésére adom. O fgéliez az posoni gyűlésre főkövetimet akarom expediálni, kik által ő fgének való alázatos szolgálatomra offerálom magamat. Gratianus vajdának egy iuternunciusa tegnap jött hozzám, salutal levele által és tudósít székiben való érkezése felől, die 6. Április mint Jászvásárra. írja, hogy sokkal adós, én tőlem is kéván kölcsön 30 vagy 40 ezer forintot, fogadja sz. Mihály napjára megadni, — a menni sok adósságot felrakott, hamar és könnyen nehezen feselhet ki belőle; törökök sokan vadnak vele, azok mindenik ajándékot kéván tőle és addig róla el nem mennek, — eszében veszi rövid nap, mely könnyő és gyönyörűséges az vajdaság állapatja. Szkender pasát irják, hogy Szilisztréről megindúlt volna az kozákok ellen való várnak építésére. Az lengyel követet nem az szerént excipiálták és tractálják, a mint az authoritas kévánná, és másszor maga is az porta excipialta, de az követ is keményen viseli magát. Mostan egyéb hírem uram nincsen, ha mi újabb érkezik, Kgdet tudósítom felőle, ajánlván Kgdnek az én jó akarattal való atyafiságomat. Es az úristen stb. Dátum Albae 29. Április 1619. 111. et m. dnis Yrae amicus benevolus ad serviendum paratus G. Bethlen m.p. Külczim: IlU'i ac mag c o dno Aiulreac Doczi de Nagy Lüchic stb. stb. {Eredeti, sajátkezű, Bécs, titk. ltár. Hung.)
