Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 7. 1614-1621 (Budapest, 1881)

19. fejezet: 1614-1621 - 1616. ápril 17—máj. 7. Fejérvári országgyűlés

árverelték rá Balassa Zsigmond és Homonnai, s minő veszély fenyegeti Erdélyt Szkender megindulásából. A rendek, hogy hazájukat az utolsó veszedelemből megváltsák s a keresztyén­ségnek veszedelmét elfordítsák, elkatározák Lippa feladását. Ezzel e kényes ügy el levén intézve, áttértek a rendes tanácskozásokra. Megszavazták az adót: portánként 8 frtot, a városokra egy összegben; a követségekre 4000 frtot. Ha valaki, a fejedelmi hadhoz tartozó, az országban kárt tenne, az olyan azonnal fogassák el. A kik az elpusztúlt helye­ket felépítik, hat évig legyenek adómentesek. Az elpusztúlt jószágok után a tizedfizetés limitáltatott. Elhatározák, hogy a hamispénz szedessék be. A posták garázdálkodását eltilták. Elrendelék, hogy Jenő jó karba hozassék s a zaránd­vármegyei gratuitus labort kijavítására engedik fordíttatni. Eltilták, hogy a megyei hatóságok a gonosztevőket a Királyföldön kergethessék. Azok, kik a Mihály vajda ellen folytatott hadjáratban nemesekké lettek, tartassanak meg nemességökben. E törvényeket a fejdelem máj. 7-én erősítette meg. A Lippára vonatkozó elhatározást szükségkép tudatni kellett a prágai kormány nyal, a magyarországi hatóságokkal s a rendek és fejdelem külön-külön kimerítő jelentést készítet­tek s azt Makay Jánostól el is küldék. 2) Keresztesi Pál lip­pai kapitányhoz pedig Balassi Mihályt küldék, azon megha­gyással, hogy azonnal ürítse ki a várat s a népet belőle szál­lítsa Lúgosra és Ilyére — megnyugtatván őket, hogy rólok gondoskodva lesz. 3) Minthogy pedig jól érezte, hogy ez elha­Lásd Törvények és Okiratok XLIII. a) Érdekes, a mit Dóczy Thurzónak e gyűlésről Szathmár máj. 9-rűl ir: »Az erdélyi vajda most celebráltatott gyűlést mind ő maga az országgal, mind penig az ország ő vele differentiában és háborúságban voltanak ; utriusque male contenti: az mint adják értésemre, hogy némőnemő törvéntelenségeket kezdene, süt az protocollumban is beirták, hogy ha azoktól meg nem szűnnék, az ország más gondot akarna maga felől viselni.« Acta Thurz. fasc. 59. nro 39. 2) Lásd Törvények és Okiratok XLIII. h) c) a Mátyásnak s Khlesl­nek irt levélről : Tört. Tár 1880. 712 1. 3) Lásd Törvények és Okiratok XLIII. d) "V. ö. Mikó Tört. Ada­tok I. k. 225 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom