Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 7. 1614-1621 (Budapest, 1881)

19. fejezet: 1614-1621 - 1615. aug. 16. Gyulafehérvári országgyűlés

bécsi kormány habozó és határozatlan magatartásából nem tudott kibontakozni s az továbbra is terhes és fenyegető függő kérdésnek maradt. Y. Mi alatt a nagyszombati béke a viszonyok közt eléggé simán létrejött, s annak pontjai végrehajtattak, mondhatni épen azon napokban, midőn Mátyás biztosai Ígéretet tettek, hogy Homonnai törekvései zaboláztatni fognak : ugyanezen Homonnai »practicát indított« Bethlen megbuktatására Lengyelországban, hova Mátyás ajánló leveleivel ellátva ment. Törekvéseiről a fejedelemnek már aprilban volt tudomása, s azonnal egy tapintatos levélben felkérte a lengyel királyt és tanácsosait, hogy ha most vagy ezután háborgó emberek a szomErdélj'be az várakat, immár kifordúlt onmin, goudolom mostan daróczi házánál vagyon; de nem késik soká. ide közinkbe fog jőni. Az igaz dolog, sőt ugyan magok az erdélyiek mondják, hogy az török mostan esmég kivánja tőlük Lippát, Jenőt, de azon vannak, hogy mind adományokkal s mind egyéb törekedésekkel megtartsák magoknak, hogy e miatt az keresztyén országoknak mostani hozzájuk való jó akaratjok annál inkább el ne idegenedjék tőlük. Az bizonj- dolog, hogy ha az török nagyon rájok erősödik, nem resistalhatnak ellene, mert egyébképen is mostan azok az helyek ugyan puszták, mivel ennekelőtte az mely lövő szerszám benne vala is, kivitték volt belőlő, az benne valók is mostan csak valami hajdúkból állanak ; ha megtarthatják, hogy olyan szép és nagy darab tartomány az keresztyénségnek, főképen az mi szegén}' országunknak javára és hasznára ne legyen és igy az erdétyiekkel való végezés nem is lenne káros ; ba penig meg nem tarthatjuk, arról sem tehetünk. mivelhogy nem itéli méltónak ő flge, hogy az miatt az két vár miatt az két htlmas császár között való békesség felbomoljon.« Actor. Thurz. fasc. 54. nro 35. Ugjanő aug. 12-ről irja Thurzónak : »az mi annakokáért Lippa, Jenő dolgát illeti, az török most is ugj'an continuál ja kívánságát, nagy gyülekezeti is vagyon, kezéhez akarván venni, melyet az erdélyi uraim magok sem tagadnak. Az mint kgd Bethlen Gábor leveléből is megérthette, bizony dolog, hogy ha ő flge valami móddal nem praeveniál, az török belé száll, ki minemű kárával legyen hazánknak, kglmed megítélheti.« Ered. .Actor Thurz. fasc. 52. nro 34. Országos levéltárban. ]) Puncta Accusationis 1615. jun. 28. Törvények és Okiratok XXXV. b)