Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 7. 1614-1621 (Budapest, 1881)
19. fejezet: 1614-1621 - Törvények és okiratok
dat sokáig jó egészségben. Dátum in civitate nostra Alba Júlia die 4. mensis Januarii anno domini 1615. Ejusdem Illustrissimae Dominationis Vestrae servitor et amicus syncerus Gábriel Bethlen m. p. Külczím: Illustrissimo stb. Georgio Thurzo de Bethlenfalva stb. Kívül: Exhibitae Yiennae 23. Januarii 1615. (Eredetije az orsz. lvtárban. Act. Thurz. fasc. 95. No 39.) c) Illustrissime stb. Salutem stb. Két rendbeli levelét is egymás után vöttük Nagodnak ez napokban: summája mindeniknek azon egy dolog volt, melyben bizonyos okait számlálja Nagod az ő felge commissariusi késedelmének. És hogy nem sokára bizonyoson eljönnének, intvén a mellett, hogy császár urunk ő felgével mint olyan hatalmas keresztyén monarchávaleztractatusban illendőképpen procedáljunk. Hogy az Lippa felől való hír miatt eddig való tartoztatása és késedelme lött az ő felge követinek, noha az nyughatatlan és háborúságban gyönyörködő emberekre nézvén, nem annira csudálhatjuk; de valaki az nagy dolgoknak igazgatásához tanult, mennit használjon néha afféle folyó híreknek publicálása, az közönséges jónak oltalmára, afféle dolgokon nem akadoz, által értheti, mire való volt az, ha nem hiszi és kételkedik benne, láttassa meg corpus et veritas rei, miben legyen. Akkor aztán ismerje meg leonem ex unguibus etc. Ezekhez képest senkinek méltó panasza mi reánk semmiből nem lévén, az Nagod írása szerént ugyan nem tudtunk mi is egyébről gondolkodni, hanem minden órában csak az ő felge salvus conductusát, és követinek alá érkezését vártuk: de a mint ennek előtte való levelünkben megírtuk Nagodnak, ide alá nagy hirtelen ismét az hajdúságot fellázasztották, zászlójokat kiosztották, Kendi István vendégli, ajándékozza és biztatja mindennel az kapitánokat, immár az erdéli határban is sok károkat, kapdosásokat és szenvedhetetlen dulásokat tesznek, igen nilván hirdetik, hogy országunkra jőnek ellenségesképpen, mely az ő felge assecurátiója és Magyarország s Erdély között való szent frigy ellen vagyon. Ezekre való nézve nekünk is magunk és országunk ótalmára mind külső s mind belsőképpen gondot kell viselnünk, nem is voltunk arról oly feledékenyek az tél állapotjához képest is, módot keresünk, találunk is Isten kegyelmességéből magunk oltalmában. És ha efféle