Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 6. 1608-1614 (Budapest, 1880)

17. fejezet: 1608-1613 - 1613. máj. 1—14. Szebeni országgyűlés

szabad gyakorlata Erdélyben ; 3. csatlakozás a magyar királyhoz török háború esetére. *) A szerződés nyilvános pontjai ezek voltak: 1. Báthory marad erdélyi fejedelem. Ot és utódait a szabad választás fen tartása mellett megvédik a magyar királyok, s ezek egyszersmind kötelesek e pontokat megtartani. 2. A fejedelem a királyt megsegíti a törökön kivül minden ellensége ellen, a szövetséges államok ellen nem táplál ellenséges indulatot s az ország részeit nem idegeníti el. 3. A bécsi békét megtartja. 4. A király a fejedelmet megvédi országa s a részek birtokában s kiváltságaiban. 5. A fejedelem a király hadi népeit bebocsátja, a mint ez iránt megkerestetik, Erdélybe. 6. Kiegyezik a brassaiakkal s egyszersmind három hónapi fegyverszünet határoztatott. 7. Legyen szabadkereskedés a két ország közt. 8. A hajdúk tartassanak féken. A mint a megállapodás e pontokra nézve létrejött s a három erdélyi követ azt aláirta és bemutatta a királynak, ez ápr. 11-én maga is megerősítette, elláttatván azt a bevezető és bezáró formulával.

2) Azután a magyar országgyűlés elé terjeszték, mely törvényt hozott, hogy a mint a szerződést az erdélyi fejedelem s az ország rendei ratificálják, a legközelebbi országgyűlésen igtattassék törvénybe s addig is megállapíták, hogy jövőre ez ország ellen nyilt háborút inditni nem szabad. 3) Az erdélyi követek pedig azonnal visszaindultak az oklevéllel s nemsokára Mátyás biztosai, Nagymihályi és Koháry Péter is beindultak Erdélybe, hogy elfogadják Báthory s a rendek esküjét. A Mátyással való kiegyezésnek egyik feltétele volt, hogy Báthory saját alattvalóival is béküljön meg — s ő erre a pozsonyi tárgyalásokkal egy időben meg is tette a szükséges lépéseket. Febr. 20-án kicseréltettek a túszok : két brassai tanácsos ') Báthory Gábor Története 234. 1«) L. Törv. és Okiratok LI. a) Az 1613. évi pozsonyi Y. articulus.