Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 6. 1608-1614 (Budapest, 1880)

17. fejezet: 1608-1613 - 1611. ápril 21—30. Szebeni országgyűlés

elfoglalásának okait is előadni, meg a lengyeleknek sokszoros perfidiáját is előterjeszteni s rávenni a portát: útját állani annak, hogy ezek moszkvai dolgaikat szerencsésen végrehajthassák. Azonban nemsokára más követségek is jöttek Konstantinápolyba: a Radulé s a szebenieké, s a porta egyelőre elliatározá várakozó állást foglalni el. Azonban nem tartotta tanácsosnak Báthory kezén akkora hatalmat hagyni, mekkora az övé lett volna a két Oláliországgal megnevelve — s moldvai vajdává a letett Sorbán Radul helyett Michne Radult nevezte ki, s parancsot küldött Báthorynak, hogy Oláhországból térjen vissza Erdélybe. XIII. Sorbán Hadul Moldvából Mátyáshoz menekült, segélyt keresendő nála Báthory ellen. A budai és temesvári pasákat megvesztegette, hogy ezek vegyék őt pártfogásukba s rávette őket, hogy intézzenek támadást a hajdúk birtokai ellen, kik Báthoryval Oláhországban vannak. Ezek meg is tették s az erről értesült hajdúk Szilassy és Nagy András vezérlete alatt felkerekedtek s haza mentek. S most Báthory sem tehetett egyebet, mint hogy a főurakkal s a sereg nagy részével haza indult, az új vajda elfogadására Bethlen Gábort egy kis csapattal hátrahagyva, s márcz. 16-án Brassóba érkezett, honnan egy napi múlatás után Szebenbe indúlt, új székvárosába, hova ápril 23-ára országgyűlést hirdetett. Hazajövetelének más oka is volt. Decz. 16-ról még egyszer levelet intézett Mátyáshoz, melyben kérte őt, hogy a még mindig ratificálatlan szerződést erősitse meg. Mátyás febr. 20-áról válaszolt neki: hajlandónak mutatkozott kérése teljesítésére azon esetre, ha ez a kérdéses 1610. aug. 15-iki szerződést újra átírja s azt követség által hozzá felküldi. E gyors változásnak nem volt más oka, mint hogy Mátyás testvérével Rudolffal újabb viszályokba elegyedett s elindulandó volt őt cseh koronájától megfosztani. ]) Mátyás leirata Báthoryhoz : Történelmi Tár 1880. 328. I.