Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 6. 1608-1614 (Budapest, 1880)

17. fejezet: 1608-1613 - Törvények és okiratok

ellen, sőt se egyéb helyeken azféle közönséges terehviselésből akadált és scissiót magoknak ne vehessenek, hanem mindenben az régi mód szerént való terehviseléshez tartván magokat, arról eddig emanált levelek cassáltassék és erőtlennek tartassék. (17) Az contributio dolgát az mi illeti kegyelmes urunk, noha sok szóval és írással elő nem győznénk számlálni az sok külömbféle hadak és háborúságoknak miatta elpusztult és romlott fogyatkozott állapatunkat: de mind az előttünk álló fölséged sok szükségit és az időnek is állapatját megtekintvén, nem kémélyhetjük most is magunkat, hanem kapuszámról az tiz-tiz forintot megígírtük fölségednek, melynek felének bészolgáltatását végeztük bészolgáltatni ad 25. diem mensis Junii. Viszontag az más felének is bészolgáltatását egy holnappal azután ad 25. diem mensis Julii. Könyörgünk felségednek mint kegyelmes urunknak, ezt mostan vegye kegyelmesen tülünk. Az magyarországi uraink atyánkfiai is ezen tereli viselésre ígírik magokat, azonképpen az szászság is az ő módjok szerént, excepta civitate Cibiniensi, hasonlóképpen contribuál. Az mezővárasok is, kik kapúszámon és rováson vadnak, egyenlőképpen contribuálnak. Az rovatlan helyek és várasok, kik taxával szokták fölségedet az contributio helyett contentálni régi szokások szerént, felségeddel az ő állapotjokról ők is végezzenek. (18) Hogy penig fölséged több kegyelmessége közt most is az arendát, országúi való törekedésünkre, ez esztendőre megengedte, azt is fölségednek igaz hálaadó hűvséges szolgálatunkkal meg igyekezzük szolgálni. (19) Végezetre noha kegyelmes urunk az fölséged kegyelmes atyai gondviseléséből, az megszerzett szent békeségnek jó reménségétől viseltetvén, azt hiszszük, hogy netalán semmi hadakozásra és insurrectióra szükségünk nem lenne: mindazonáltal az reánk való vígyázás felségedé lévén, ha valahunnat oly ellenség ellen, vagy belől vagy kül kívántatnék az országon, az kapuszámról való gyaloginkat, könyörgünk fölségednek, hadban való készítésre és vitelre ne kívánja fölséged tülünk, hanem az helyen minden kapúszámról egy-egy hó pénzt, három-három forintot, valameddig az fölséged hadakozásának ideje tartana, és gyalogink(nak) is az had-