Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 6. 1608-1614 (Budapest, 1880)
17. fejezet: 1608-1613 - Törvények és okiratok
rink végeztenek. s az elment fejedelem is követett, ő nga ezt tartsa meg, liogy tudniillik, liolott az majorság az közönséges pusztulás miatt előbbi mód szerént nem eshetik, sem váraknál, sem aknáknál, sem egyébféle jövedelmes helyeknél semmi segítség nem jöhet, kiből ő nga csak hogy szükségét is beérné, szükség ő ligának arra térni, az mit az közönséges sustentatióra deputáltanak volt azelőtt való fejedelmek, ki az szászok között való dézma, melyeket az bódog emlékezetű István király akkori fejedelmünk bizonyos conditiókkal az szász praedicatoroktól az egész országnak végezése szerint azért vőn el, hogy ilyen szükségét, asztalát, udvarát abból táplálja és éltesse interteneálja; meg is érték szépen vélle, reméljük is ő nga is azon módot követvén, és az közönséges nyomorult állapotunkhoz költségét prudenter szabván meg nem fogyatkozik, csakhogy amaz bölcs Salamon mondását ngod vegye kegyelmes szemei eleiben: fontes tui deriventur foras, at tu dominus eoruni esto, és az miképpen arrúl az régi végezés vagyon, hogy bort hordóval, búzát zsákkal bőv mértékben adasson ngod; az dézmának penig betakarítását ngod magának tartsa salva tamen liberalitatis authoritate. Könyörgünk azért ngodnak mint kegyelmes urunknak, ilyen régi rendtartást, és eleinknek hasznos végezését, kit ez üdőn is generalis gyűlésünkben Kolosváratt ujítottunk, kövesse és sine personarum respectu ha kinek efféle dézmát conferált volna is non obstante quibusvis literis superinde emanatis maga számára arendátora által accumuláltassa. Ezt penig senki ngodtúl terhesen nem veheti, mert ngod semmi újat nem cselekedik, hanem az régi jó rendtartást erejében bocsátja, melyet minden üdőben ngodtól alázatosan kívántunk. Az mi a szolgák rendinek számának szállítását nézi, avagy nevelését, miérthogy azt generalis gyűlésben végeztük volt, annak arra kell haladni. Ez alatt penig ő ligának alázatosan könyörgünk az szegény szászságnak ilyen terhét tekintse, oly rendeléssel és disciplinával viseltesse is az szolgáló rendet, hogy magok akaratján szabadoson ne járjanak; ez mellett legyen ngodnak erre is szorgalmatos gondja, hogy az ötszáz lovagon kivűl egyébb uratlan lézengő sokaság ne tápláltassék, mert hétszáz lovagnál is többnek mondják, ezek mind az ngod káras az mi szükségünknek nevelése.