Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 5. 1601-1607 (Budapest, 1879)
15. fejezet: 1601-1604 - 1604. jún. 5. Nagybányai országgyűlés
maga móclja szerint, rettegtetés által intést akart adni az erdélyieknek: nehogy köteles liűségöket megszegjék. Sarmaságit hamis és alaptalan vádra, koholt levél alapján, melyet Begtáslioz intézett volna, s melyet Markó vajda juttatott Básta kezébe, ez elfogatta 1) s kivitette Szatmárra. Azután pedig azt adva ürügyűl, hogy kimegy Husztra, hogy e város birtokába beiktattassa magát, s három tonna aranyat Velencze felé előre küldve, ápr. 7-én elutazott Erdélyből. S mintha félt volna, hogy kimenetele a féken tartott szenvedélyt újra felkölti: elindulta előtt azt mondá, hogy csak két hétre távozik. -') Valójában pedig végkép távozott: azt hitték Prágában, hogy Erdélyt polgári kormányzósággal is féken fogják tarthatni. Ot a törökök ellen folytatott háború parancsnokává szemelték ki. 3) XYI. A távozó Básta Capreolot hagyta helyetteséül, ki annyival volt rosszabb nála, mert nevének rettenetességével sem birt s még kevesbbé volt képes fékezni a vallonok és hajdúk kicsapongását, 4) Közvetlen támadás veszélye még akkor nem feenygette az országot: de tatár hadak elözönlék Oláhországot, s a kormányzó-helyettes Radul megkeresésére fegyverre szólitá a székelyeket s rendeletet adott nekik, hogy a vajda ]) Bethlen F. VI. 26-ik s küv. 11. 2) Krauss 196. Weiss 172, Bethlen VI. 34. 8) A magyar tud. Akadémia birtokában megvan Rudolf 1604 júl. 15-én kelt rendelete, melylyel Bástát tábornagygyá nevezi ki : Demnali haben wirden wolgeborenen Georgio Básta Grauen zu Huzt unsern Generalen in Siebenbürgen und lieben getreuen in gnädigster Betrachtung seines uns berümbten dapfern aufrichten und redlichen gemüets, inKriegssaclien erlangten erfarenhait und bevorab seiner uns selbs in Nider und Ober-Hungern, sonderlich aber gedachter provinz Sibenbürgen vilfeltig ansenliclier und nuzen erwisener khrigsdinst. . . . s testvére Mátyás tanácsára. . . . kinevezi s parancsolja, hogy a hadak Bástát, . . . für unsern Obristen Veldt General Leüttennanten haltet ehret und respectiret stb. . . . <) Bethlen i. li. Mikó F. irja 166 1. »a beumai-adott. praesidiumok előtt hagyván egy atyafiát, kit is conte Capreolosnak hivtak.« Azonban a h írom biztost nem rendelte Erdély kormányzóivá.
