Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 5. 1601-1607 (Budapest, 1879)
15. fejezet: 1601-1604 - 1603. szept. 5. Dévai országgyűlés
a második veszedelem, mit elfordított rólok. »Im, miután — végzé szavait — császár ő felsége hallván e rebelliót, noha akkor is megparancsolta vala, de most újabban parancsolja, hogy az árúlókat megbüntessem, fejét megnyúzatván, oda szeme elébe küldj em. Azért, mit mívelhetek én egyebet császár parancsolatjánál ? Ti mindnyájan árulók vagytok és előttetek halálotok, látjátok. De im hagyok három órára gondolkodásra időt mind nektek s mind magamnak.« x) Valóban válságos perez volt s a rendek Sennyey Pongráezot küldék be hozzá, hogy kérjen kegyelmet. A'olt-e valóban Bástának megbízatása megnyúzatni a nemesek fejeit? nem tudjuk, de nem tartjuk valószínűnek. Felhatalmaztatása aligha terjedt többre, mint hogy a legniakacsabbakat büntesse — s ezt meg is tette. 0 most nem akart egyebet, mint megrettenteni az országot s ez úton biztosítni liűségöket. Csakugyan visszament a rendek közé, s kijelenté hogy »leveszi az országról a fegyvert« még azon az áron is, hogy magára vonja a császár haragját. De aztán mindenki adjon magáról hitlevelet, s annak ő »gratiát« (t. i. menedéklevelet) ad. 2) S ezután kiadták ő és Krauszeneg az országgyűlési rendeleteket hét pontban: 1) Kérelmére s az önmagára hozott ítélet alapján a nemesség visszanyeri életét és vagyonát, de úgy, hogy annak negyedrészét készpénzen váltsa vissza. 2) A Brassó alatt elestek és e gyűlésre meg nem jelentek vagyona lefoglaltatik: magok pedig hűtleneknek jelentetnek ki. Szamosközy s utána Bethlen egy egész drámai jelenetet csinálnak ; Bástával egy oratiót mondatnak, melyet »I lictor profer funes catenas expedi secures« szavakkal végez be. Matliaeus Sándor főporkoláb csakugyan be is hoz egy csomó erős bakót. Ekkor Sennyey a tilalom daczára beront Bástálioz s tartja azt a liviusi szónoklatot, melyet Básta »mi közöd hozzá« ? szavakkal félbeszakaszt ugyan, de csak azért, hogy Sennyey még nagyobb pathossal folytathassa. A mi a dologban való, azt egyszerűen, keresetlenül elmondja Nagy Szabó — s mi az ő előadását követtük. Hogy az ország követe Sennyey volt, azt Szamosközy előadásából elfogadhatjuk. 2) Nagy Szabó 85—86. 11. U m. K ir. orIz. levéltár KÖ N YVTÁR A.
