Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 5. 1601-1607 (Budapest, 1879)
15. fejezet: 1601-1604 - 1603. május. Fehérvári országgyűlés
ellen küldve, fényes diadalt aratott azon, s Kendy és Kornis Szathmárra menekültek ki. *) Oda sietett maga Básta is, kiszökvén Szamos-Újvárból, melynek védelmét Sennyeyre bizta. Kolosvárnak vette útját, liova máj. 24-ike éjjelén érkezett: hol azonban csak néhány órát töltött. Látván, hogy Erdély úgy is elveszett, ez idő szerint Magyarországból akart hadakat hozni visszafoglalására. Mert valóban nem csak ez volt az egyetlen szerencsétlenség, mely a császár ügyét Erdélyben érte. Radul vajda, ki Bástával már a télen kiegyezett s miután követei a császártól kedvező választ nyertek, egészen ennek szolgálatában állott, 2) a Barczaságon át segélyhadat küldött Bástának. E had egy részét 0 L. Törv. és írom. XLVI. 2) A császár válaszának fogalmazványa meg van Bécsben a titk. Itárban. »Copia Bescheidts für desz Radul "\veyda aus der Vallachey abgesandten den 26. April 1603.« 1) O flge kegyesen vette, hogy Radul Erdély visszafoglalásában Bástának segített, s hogy hű akar maradni, s biztatti, hogy maradjon is. 2) A mi az évi 40,000 és 10,000 tallér átalány-pénzt illeti, melyet a vajda a sereg tartására kér : bár ő flgének igen sok kiadása van, ez egyszer megadja s Kassán ki fogja fizettetni. 3) Beleegyezik, hogy Oláhország Radul s örökösei hűbére legyen, de mindenik utód tartozik kérni e hűbért, s török, tatár, lengyel ellen megmaradni ő flge hűségében. 4) Azt is újra megigéri ő flge, hogy ha Radult az ellenség Oláhországból kikergetné, ő flge gondoskodni fog róla; sőt nejét, gyermekeit s vagyonát, a mikor szükségesnek látja, Szebenbe küldheti a vajda, s hogy ezek befogadják, arról intézkedni fog ő flge. 5) Vécsrül még harározatot nem hozhat ő flge, előbb Básta s a commissariusok véleményét várja. 6) Azokról a bojárokról s nemesekről, kik ő flge pártján állottak, s hűségesek maradtak, nem fog elfelejtkezni ö flge, mihetyt az erdélyi kormányzat s a kamara ügye rendezve lesz. 7) Ő flge a lengyel királyt barátságosan megkérendi, hogy a lengyeleknek s moldvaiaknak Oláhországba való becsapásait tiltsa el. 8) Arra nézve, hogy panaszkodik Radul, miszerint neki idegen adosságokat kell fizetnie, azt feleli ő flge, hogy csak az egy Theopliilus Graecusra emlékezik, a ki Mihály hagyatékából könn3 en kielégíthető. 9) Azokat a zászlókat, melyekre a vajda s bojárjai megesküdni fognak, egy külön előkelő követ által küldi le ő flge. E zászlók alatt vonuljon ki a vajda, ha szüksége leszen rá, a keresztyénség védelmére.
