Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 5. 1601-1607 (Budapest, 1879)

16. fejezet: 1605-1607 - Törvények és irományok

szólítgassanak, és juris ordine convincáltassanak vagy absolváltassanak. (18) Végeztük ezt is, liogy soliol senki semmi hadakozó rend se városban se falun, nemes emberek, tanító rendek házára, szállására, majorára ne szálljon, se menj ön, se úton se soliul semmi marhájához se személyéhez nyúlni ne merészeljen feje, tisztessége, jószága vesztése alatt; ha ki penig ezliez nem tartaná magát, kapitánya, hadnagya megbüntesse az fel megírt térvény szerént, és az károst is vele két annyiról megelégíttesse az fön megírt poena alatt. Ha ki penig nemes ember vagy tanitó rend házát, szállását, molnát, majorát fölverné, büntessék meg bűne szerént; ha valamit megéget, ő is megégettessék. (19) Hogy mind mi, mind szegín kösségink épülhessenek, és az kik széllel búdostanak közzűlünk, régi lakó helyekre haza szállhassanak, és ott rettegés, félelem és bántás nélkül lakhassanak, hogy ennél is nagyobb szegínségre ne jussunk , kösségestűl, végeztük országúi, hogy minthogy ez elétt is az szabad hajdú nem az ország, hanem maga jovát kereste, mely abból is ki tetszik, hogy mihelt egyik rend megtöltőzött, az mindjárt eloszlott, és ez országnak soha semmit nem szolgált, hogy azféle dúló, fosztó, kóborlókat, búdosókat nagyságod ez országból teljességgel kiűzzön és irtasson, ha vagyon valahol, sőt az szabad hajdú név penitus aboleáltassék és letétessék; hanem nagyságod hópénzes szolgát tartson, kik hópénzükön éljenek. Mert ha ezután valaki vagy maga vagy szolgája pénzen nem él, hanem valamit elveszen pénz nélkül, proscriptus legyen mindjárt; ha penig az ura szolgáját meg nem fogja s meg nem bünteti, és az károst meg nem elégíti, az ura maradjon azon poenán, hogy szegín kösségünk házánál maradhasson békével, csendességgel, nagyságodnak dézmát, adót adhasson, földes urának szolgálhasson, hogy így mi is az nagyságod szolgálatjára alkalmatosbbak lehessünk, és ez után ha ki hajdú kapitán vagy hadnagy lészen, proscribáltassék. Az mely hajdú penig jobbágy lévén az ura híre akaratja nélkül magát megnemesíté, abból observáltassék az régi constitutio, tudniillik hogy az fejedelem senkit soha citra voluntatem domi-