Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 5. 1601-1607 (Budapest, 1879)
16. fejezet: 1605-1607 - Törvények és irományok
1607. esztendőbeli dézmáknak fele arendáját, melyet szent György napban kellene megadni, könyörgésünkre kegyelmesen megengedte, nagyságodnak, mint kegyelmes urunknak szeretettel megszolgáljuk. (5) Miérthogy mostan semmi rendnek senkitől annyi hántása nincsen, mint az ortól, tolvajtól, úgy annyira, liogy nemhogy úton járhatnánk békével, de házunkban sem maradhatunk, végeztük azért, hogy afféle gonosztévő embereket mindenütt persequáljanak, sőt az arra rendelt tisztviselő emberek sub amissione officii, honoris et liumanitatis, ha afféle avagy egyéb kiadott vétkes emberek, kik halálra méltók, kezekben akadnak, meg ne sacczoltassák, hanem érdemek szerént büntessék ; ha penig afféle vétkes kiadott vagy megsententiázott embereknek valaki akarmi rend legyen vagy privatus vagy tisztviselők pártjokat fognák, avagy megsacczoltatván elbocsátaná avagy jobbágyává tenné azt pretendálván, hogy annak büntetése nem őtet concernálja, azon büntetése legyen, mely az malefactornak, miérthogy afféle párttartással vagy megsaczczoltatással részesnek láttatik lenni, sentientes *) et consentientes pari poena puniri debent. (6) Jóllehet ennekelőtte is elvégeztük volt országúi, hogy az gyűlésben választott emberek tempestive azaz első napján az gyűlésnek okvetetlen jelen legyenek, de nemhogy első napján lennének, de ugyan reá sem mennek, némelyek penig az gyűlésnek csak az végére tartanak, hogy mindjárást visszamehessenek, némelyek ha egy vagy két nap ott vadnak haza mennek, az gyűlésnek végét nem várván. Végeztük azért, hogy ennek utánna, ha ki az választott emberek közzűl az gyűlésre nem menne, avagy későn menne, vagy semmi oka nem lévén végig nem várná az gyűlést, ispán híre nélkül elmenne, száz forinton maradjon, kiről az ispánok az lakságon az székelységen az kapitánok vagy királyi bírák satisfactiót vehessenek, kinek fele az fiskusé, fele az vármegye vagy szék szükségére convertáltassék. Ha penig az ispánok, kapitánok és királi bírák rá nem mennének, in duplo convincáltassanak, si sese rationabiliter excusare non poterint. De kérjük ő nagyságát, hogy az ') A Barcsai példányban : facientes autem et.
