Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 5. 1601-1607 (Budapest, 1879)
16. fejezet: 1605-1607 - Törvények és irományok
(igyekezetből, melylyel vadnak szomszéd magyarországi atyánkfiai, kinek bogy idején elejét vehessük, végeztük hogy mostani gyűlésben minden egyéb dolgokat hátrább halasztván mennél hamarébb ez országnak közönséges szükséges ótalmára viselnénk gondot. (1) Minden causákot azért és azok felől való differentiát ez jövendő gyűlésre, kit ez jövő szent György napjára ha isten békességet ád generaliter hirdessen ő nagysága oly helyre, az ki alkalmatosb leszen és akkor mind az országnak külömb külömb szükséges dolgairól, kiknek most el kelle haladni és mind magyarországi s mind erdélyi uraink atyánkfiai supplicatiójokra gondviselés és válasz legyen. Ez alatt penig valamennyi üdő intereedál ez mai naptól fogván in annualem praescriptionis seriem ne computáltassék, hanem minden causák sine ullo praescriptionis auxilio in eodem statu maradjanak. Miérthogy tudjuk, hogy ő nagysága az közönséges gondviselésre elégséges nem lehet az közönséges segitség nélkül, végeztük, minthogy az kapuszám szerint való fizetés új ravatal nélkül nem lehet, hogy minden ökörtől és fejős tehéntől lmszhusz pénzt, meddő tehéntől és harmadfű tinótól tiz-tiz pénzt, egyjuhtól vagy kecskétől egy pénzt, egy öreg disznótól egy pénzt, egy lótól az ki ekét vagy szekeret vonzon lmsz pénzt, egy szegény ember kinek semmi marhája nincsen tiz pénzt, egy szegény özvegy asszony négy pénzt adjanak. Hogy pedig a fraude et dolo caveatur, minthogy vadnak olyak, kik semmi barmot nem tartanak, hanem kereskedésekkel élnek, és noha marliátlan, de kazdag és értékes paraszt emberek, az olyanokat az falusi biró hűti szerint az ökrös emberekhez képest taxálja és tartozzék az adószedőnek beadni. Ha kinek penig egy vagy két juha vagy kecskéje, vagy disznaja vagyon, hogy adója tiz pénzre ne menne, személyétől tiz pénzt fizessen. Ha penig annyi marhája vagyon, hogy a tíz pénzt meghaladja, marhájától fizessen. Ezenképen fizessenek minden mezővárosok Fej érvárral és Egeressel egyetemben, Kolosvár penig az medgyesi adó szerént, mely harmadévi volt, nyolczszáz forintot. Nagy-Bánya adjon száz forintot, Almás ') ') E helyett rt Barcsai példányban Egeres áll,
