Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 5. 1601-1607 (Budapest, 1879)
16. fejezet: 1605-1607 - Törvények és irományok
voltanak, az megmaradásnak utát penig liol találhatja fel kegyelmetek. I. Legelső lcévánságunk ez kegyelmetektől, hogy ezekre bátorságoson és finaliter resolválván magát kegyelmetek, mit deliberáljon felölök, az hozzánk ide magyarországi gyűlésünkben kiküldendő atyátokfiai által minden bizonyos resolutiót és választ izenjen kegyelmetek, és az mire ezekben reá nem akar engedni, kegyelmetek categorice resolválja magát felőle, hogy az itt kün való végezésünk is egyáltaljában való utón viseltessék. II. Másodszor, hogy az üdőnek mostani kételenséges állapatját, magatok megmaradását, kiváltképpen hogyha ugyan hadakozással kell magunkat oltalmaznunk, meggondolván, mennyivel liasznosb, jobb és nyugolmasb legyen hazáján kivül embernek hadakozni, arra idején korán legyen gondviselése az nemes országnak, hogy az magyarországi liiveink között az ő segitségek és hadok is idejénkorán jelen legyen, és a hol az szükség kévánja szolgáljon is. Tudom penig az országnak romlott állapatját, erejek felett semmi rendet is nem erőltetünk, hanem olyképpen csak, hogy mind az otthon való s mind az végekben való vigyázásra reá érkezhessenek, valahova kívántatik, azokon kivül is, az kiket ide kijőni rendelünk. III. Az egész székelségről két ezer veresben öltöztetett gyalogokat kivánunk, jó puskásokat és két ezer válogatott jó lovas kopjásokat, nem ugy mint az elmúlt őszszel, hogy csak az szegínyeket és ruhátlanokat kénszerítsék kijőni erőszakkal az kapitánok, hanem az értékesét és válogatottát hozzák ki, az kik a szolgálatot messze földre inkább elbírhassák. IY. Minden székekre, valamennyit az ország ezekben elintéz, hogy honnét mennyi jöjjön, azokkal azoknak az székeknek kapitánya ő maga személy szerint (Petki János uramon kivül) kijöjjön, és nekünk s hazánknak, az hol az szükség kévánja, ott szolgáljon. Y. Az egész szászságnak universitása az régi mód szerint most is az ezer fekete gyalogot okvetetlen megadja, minthogy noha az romlásban nekik is sok részek volt, de mégis istennek kegyelmességéből az erősségekben az városbeliek jobb értékkel maradtanak.
