Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 5. 1601-1607 (Budapest, 1879)

16. fejezet: 1605-1607 - Törvények és irományok

1605. jAx. 6. 371 Kívülről: Generoso domino Joanni Pettky, Judici regio et capitaneo sedis siculicalis Maros etc. domino et fratri colentissimo et eliarissimo. (Eredetiről, az Erd. Máz. Egylet birtokában.) XIII. 1605. jan. 6. Bocskay István Pctkynek: tudatja, hogy Erdélybe siet s csatlakozásra inti. Steplianus Bochkay de Kis Maria, divina miseratione Transilvaniae princeps, partium regni Hungáriáé dominus et Siculorum comes, etc. Generose domine nobis observandissime. Salutem et nostri commendationem. Nincs kétségünk semmi az kegyelmed hozzánk és szegény nyomorult nemzetünkhöz való igaz jó akaratjában, kit az isten ő szent felsége ennyi sok inség után kegyelmesen megszánván, megszabadítására való szép irgalmasságát mutatta, melytől, hogy kegyelmed idegen legyen, vagy lehessen, kegyelmednek sem eleitől fogván való dicsiretes jó magaviselete, sem lelkiismereti, sem hozzánk eleitől fogván mutatott ismeretes barátsága, elhinnünk nem engedi. Minémü jó módokat mutatott legyen pedig az szent isten dolgainkban, és minemű erős paisokat, bástyákat adott immár kezünkben, mind alsó és felső Magyarországban, mind az Dunáig, tudjuk egyebektül is kegyelmed megértheti, kik enyett nemcsak messze vetjük az német ellenségnek erejét Erdélytől, de annak örökös békességben való megmaradást is szerzünk, hadunk is mennyire többült legyen, magátúl megitilheti kegyelmed; holott csak az felső magyarországi erőnk is jó részére elégséges lehet az német ereje ellen. Mii magunk pedig ezeket itt jó rendben hagyván nem késünk, hanem Erdélyben, mint édes hazánkban besietünk. Kegyelmed azért szöme eleiben vévén, minemű dicsiretes dolog volt eleitűi fogva minden nemzetségek között az kik liazájok és nemzetségek szabadulásáért czégéres szolgálatjokat mutatták: intjük kegyelmedet, viselje ugy magát ez dologban, hogy mind nemzete közt magának jó hirt nevet szerezzen, s mind 24*