Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 5. 1601-1607 (Budapest, 1879)

16. fejezet: 1605-1607 - Törvények és irományok

VII. 1604. decz. 19. Mindszenti, Petlcit decz. 20-ra wjabb értekezletre hivja. Szolgálatomat ajánlom kegyelmednek stb. írtam vala uram kegyelmednek egy levelet, nem tudom adták-e meg, vagy nem, még Yécsből; de semmit kegyelmed nem ira felőle. Szász-Nádasról is irtani vala, liogy kegyelmed ide Fejéregyházra Haller uramhoz jőne, de kegyelmed ide sem jőve; Bornemisza Boldizsár urammal örömest beszélgetünk vala kegyelmeddel egyről másról, de főképen azokról, melyeket az commissarius urak parancsoltak nekem. Kérjük most is kegyelmedet, hogyha lehetséges kegyelmed jőjen SzászNádasra holnap, az az hétfőn; kedden reggel elindulunk onnét, minthogy az innepek előttünk vannak, és Yécsbe sietünk ; ha az nem volna, mi magunk megyünk vala kegyelmedhez. Ha penig kegyelmed semmiképen nem akar jüni, irjon kegyelmed mindenek felől. Énnekem az urak három levelet is küldtek, kikben irják, hogy Udvarhelyszéken kegyelmedet Csongrádi Ferenczet választották kapitányságra; Marosszéken Pató Menyhártot, Huszár István uramékat; énnekem azt parancsolják, hogy az két széknek, Udvarhely és Marusnak generalis-kapitányságát felvegyem és gondot viseljek mindenfelé az hová kivántatik. Im szint most értem, hogy kegyelmeteknek mustráj ok leszen kedden; ha ma estvére kegyelmed Szász-Nádasra jöhetne, annál jobb volna. Marossszéken elvégezénk dolgunkat és készen vannak; kivántatik uram, hogy kegyelmed is készen tartson mind lovagot gyalogot; én elküldtem Vécsre, hogy valami hirek oda lesznek, hogy meghozzák. Kérem uram kegyelmedet, hogy kegyelmed igen készen tartassa az uraimat, hogy milielt irok. mindjárást indulhassanak. Csongrádi Ferencz uram mondá, hogy még ő semmit nem értett abban az dologban. Azért uram tudom, hogy kegyelmeddel együtt irtak az commissariusok ; kegyelmed küldje párját neki, tudja mihez kellessék magát tartani; sőt kegyelmed hivassa el az mustrára, legyen ő is ott. Kegyelmed irjon arról is, hogy ha az uraim acceptálják-e Csongrádi uramat vagy nem; azonképen enge-