Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 5. 1601-1607 (Budapest, 1879)

16. fejezet: 1605-1607 - 1606. ápr. 4. Kolosvári országgyűlés

a magyarországi szökevények adassanak ki; a pénzre veressék rá a császár neve és czímere is; az erődök tartassanak jó karban ; a törökkel a császár tudta nélkül ne egyezkedhessék; s végre, ha a törökkel nem jöhetne létre béke, közös erővel liarczoljanak ellene. Bocskay azt kivánta, hogy az erdélyi országgyűlés e pontok felett őszintén nyilatkozzék, s ez ki is mondá: rábízzák ugyan a fejedelemre s tanácsosaira az alkudozást ama reményben, hogy azt czélozzák, a mi a haza javára szolgál, de csak annyiban, hogy Erdély önálló fejedelemség maradjon; tartassék fenn a szabad fejedeleniválasztás s azon mi se változtattassék; mert ők e szabadságukról le nem mondanak, nehogy annak elejtése új bonyadalmakat idézzen elő. Azután tárgyalásba vették a többi pontokat. Kivánta a fejedelem, hogy rendeljék el a hadfölkelést, a székelység adjon 2000 gyalogot és ugyanannyi lovast, s ezekkel a kapitányok magok is jöjjenek ki; adjon a szászság ezer gyalogot, a nemesség 500 lovast s ugyanannyi gyalogot. Tartsanak az országban kellő őrséget, a haza szükséges védelme végett. Vessék ki az adót s gondoskodjanak a fiscus jövedelmének megszaporításáról. *) A pontok tárgyalásához fogván a rendek, a székelyek részéről megszavazták a kétezer lovast és ugyanannyi gyalogot, valamint a nemesség részéről is az 500—500 harczost. Megszavazták az adót: minden ökörtől 32 pénzt, apróbb barmoktól 2—2 pénzt. A részek ugyanezt fizetik, a szászok fejenkint 1—1 frtot adnak. Eltilták az arany kivitelét, s a pénzre egyebet, mint a fejedelem czímerét, nem szabad verni. Elrendelek a törvénykezés folytatását; a hiányzó főispányságokat töltse be a fejedelem, valamint a táblát is birák kinevezésével egészítse ki. A nemesség árenda elengedésre szóló folyamodása később fog elintézést nyerni. A kiiküllőiek Görgényből ingyen hordhatnak sót. ') L. Törv. és írom. XXX. sz.