Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 4. 1597-1601 (Budapest, 1878)

13. fejezet: 1596-1599 - 1598. aug. 22. Szászsebesi országgyűlés

lebeszélni Bocskayt — de eredménytelenül. Zsigmond kibékülése Mária Krisztiernával s Kolosvár meghódolása erős támpontot adott Bocskaynak, mert azt, mint biztosítékot mutathatta fel, hogy nincs szándékuk elszakadni a keresztyénség ügyétől, az utóbbira pedig mint követendő példára utalhatott. Amint a gyűlés együtt volt, Bocskay beszédet tartott: vissza kell — mondá — Zsigmondot fogadnunk, mert az mindenkihez bőkezű volt s lesz is. A németektől mit sem várhatunk, eddig sem segítettek sem pénzzel, sem katonával. A császár sem tartott meg abból semmit, mit Zsigmondnak ígért s Maximiliánra is hijában várunk. Az országot sem képesek megvédeni e válságos helyzetben, midőn a fegyveres ellenség már határinkon van, a török igen közel, a tatár azonképen kertünk alatt — talán be is lépett határinkon. Azért hát vissza kell Zsigmondot fogadnunk, mert vitéz fejedelem, jó gondviselő és vigyázó. Rendes szokás szerént az első szó az urakat illette meg. Némi szünet állott be, egyik a másik szavazatára várván. Nó hát meghozzuk-e az előbbi kegyelmes urunkat, kérdé Bocskay türelmetlenül, s legelébb is egy székely Radák András adá szavazatát: »meghozzuk!« De arra, hogy az urak közül többen is szavazzanak, már nem volt idő: a köznemesség s a katonaság a sátron kívül egy hangos felkiáltással: »meghozzuk !» mondá el szavazatát — s ezzel a visszahozatal el volt döntve. A gyűlés Bocskay belső sátorában tovább folytatta tanácskozását. Körleveleket bocsátottak a városokhoz, a hatóságokhoz, többi közt Sennyey Pongrácz várhegyi kapitányhoz »országúi« aláírva a tanács és főurak által, hogy Zsigmondot »előbbi fejedelemségére,méltóságára acceptáltuk« s intve ezeket a köteles hűség megtartására ^.Bogáthy Menyhértet és Perusith Mátét azonnal kinevezték követekül, hogy menjenek Kolosvárra Zsigmond üdvözlésére, megvinni neki befogadása hírét s erre vonatkozó feltételeiket. Minthogy pedig tartottak attól, hogy e visszahelyezés erős támadásokat vonhat az országra, l) L. Törvények és Irományok XXV. A Sennyei által irott levélről említés van téve a Fuclis-féle Krónikában. 138-ik 1.