Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 4. 1597-1601 (Budapest, 1878)

13. fejezet: 1596-1599 - 1598. aug. 22. Szászsebesi országgyűlés

Szuhay és Istvánffy ugyanezen éjjel értesültek Zsig­mond bejöveteléről. Az első hírt Melith Pál futárjától vették, s nem kevéssé döbbentek meg. Egyik bejárójukat Szalay Jánost, azonnal Kornis Gáspárért küldék, — ki, mire ő a táborba ért, már nem volt ura sorsának. Rögtön hivatták az ott levő kapi­tányokat Lázáryt és Tury Ferenczet s feleskették a császár hűségére. Ez alatt — aug. 22-ikének kora reggelén — a Fejérvártt levő két soros tanácsűr Toldy és Bodoni is a biztosokhoz jöttek s tanácskozni kezdtek, hogyan lehetne a fenyegető vészt elhárítni ? Mindenekelőtt szükségesnek tárták Fej érvárt biztosítni s Toldyt azonnal Lázáry után küldék, hogy a város kapuit zárassa be. De ez, ki mint a gyalogok kapitánya, a város kulcsait kezelte, s e perczben egy csapat élén Kálmándy kíséretében a város utczáin járt, már eljött­nek látta az időt, hogy szint valljon, megtagadta a parancs tel­jesítését. »Majd meglátom, — monda — mely besteiélek teszi be, odaszakad annak a keze« J). A kapunak pedig azért kelle nyitva maradni, hogy Bocskay a múlt éjjel Lázáryval történt megegyezése szerént a megnyert had egy részével bemehessen a székvárosba. Úgy történt. Bocskay magával hozta Kornist s csakhamar Lázáry is hozzájok csatlakozott. Ezzel a főváros sorsa el volt döntve. Ugyanazzal a gyorsasággal, erélylyel és tapintattal, melylyel a táborban intézte az ügyet, melylyel a tanács- és főurakat: Toldyt, Petky Jánost, Csáky Istvánt, Szentpály Jánost, Teke Ferenczet, Vitéz Miklóst, Harinay Jánost, Alia Farkast? Boronkayt, Nagyot, Sibriket — kik közül egyet riogatással, mást Kornis példája felmutatásával, a legtöbbet bíztatással nyert meg — látott hozzá Fejérvár kézhezkerítéséhez. Ki mert volna neki többé ellenállani, midőn hadai benn voltak a fővárosban ? Most már igazán ura volt a helyzetnek, úgy mint eddigelé soha: nyugalma és elhatározottsága tették azzá. E percztől fogva sem a székvárosban, sem a táborban nem volt egy ember sem, kire a biztosok támaszkodhattak volna. A föld már meg volt ingatva lábok alatt. Bocskay most fölkereste őket. Egy levelet hozott Macsédy s) Tholdy és Lencsés vallomása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom