Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 4. 1597-1601 (Budapest, 1878)

14. fejezet: 1599-1601 - Törvények és irományok

akkor cum aestimatione refundálja. Az mely gazda penig quietautiát nem producálhat, megbizonyítsa bogy erővel vitték el tííle és az bizonság mellett ba az marha nem sok, sola sua iu persona, ha az summa nagy tertio se super innoceutia megesküdjék, mely meglevén kérje attúl marháját sub poena precleclarata, az kire az gazda igazít hogy elvitte tűle. (21) Az szászság panaszolkodik köztök való sok méltatlan szekerezésen mind nemességtől mind szolgáló rendtűi, holott penig a nélkül is elég romlások vagyon és nem is tartoznak affélével. Végeztük hogy a postamesternek a kinél czédulája leszen az szászságon való fölnagyok, birák ahoz tartsák magokat és azt prestálják, azon kívül valaki ez féle szekerezést cselekednék rajtok, akár úr, akár nemes ember, vagy szolgáló ember, generalis uram ad partis querulantis instantiam az féléken mox et defacto kétszáz forintot vehessen (mely) az panaszolkodóé légyen. (22) Az dézmások állapatjárúi az minémű articulusok az szászságnak és szász papoknak vagyon, tartsák ahoz az dézmából magokat: az szászok azonképen. (23) Az székelységen a kik felinditói az székelységnek a mi romlásunkra, vagy nemes embert, főembert öltek vagy házakat égettek, az királybirák az breuis szerint törvénynyel büntessék meg. Az kiknél penig székely foglyok vannak, azok restituáltassanak azoknak az kikhez de iure pertineálnak, vagy a kiknek azok örökös jobbágyi voltak. (24) A miképen az egy-egy forint poena azoknak, kik az harcz után eljöttek volt, relaxaltatott volt, abban hagytuk, de a mi illeti azokat, kik a harczhelyről az harcz előtt vagy az harczkor eljöttek, végeztük, hogy az léczfalvi articulus observáltassék. (25) Az kik András fejedelemnek költsön pénzt adtak volt, azokban a kiket jószággal vagy egyébképen contentáltak, azokat minthogy régiebb adósság, helyen hagyjuk és a mi fizetetten volna is, annak megfizetését generalis uram deputatiójára hagytuk. Az kik penig Mihály vajdának költsönpénzt adtanak, kiért vagy más pénzt, vagy jószágot adtak volna nekik, ha azok a szükségnek idején vagy ő magok személy szerint vagy