Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 4. 1597-1601 (Budapest, 1878)
14. fejezet: 1599-1601 - Törvények és irományok
országból kiverése után szolgává lőtt, az szolgaságot sub amissione capitis et omnium bonorum elhagyja és moclo praemisso az vármegye zászlója alatt militáljon. Az mely nemes ember penig Mihály vajda kiverése előtt szolgává lőtt: végeztük, hogy az urokkal az hadban személyek szerint elmennjenek, egy tiszttartótól kiválva, képekben penig jó szerrel való és elegendő embert bocsássanak az vármegye zászlaja alá, kit afféle szolga nemes ember nem háta megett, hanem az vármegye zászlója alatt tartson és mindenben az ispántól hallgasson, s ub poena alias in talibus expressa. (4) Az mely úr és nemes ember szolgákat tart, az ő maga jószágán tartsa, se nemesség se szászsághoz tartozó jószágon lakni ne engedje. Sőt ha fel kell ülni is, inig az táborban vagy hagyott helyre megyen, ugy viselje vagy küldje, hogy senkinek kárt ne tegyenek, pénz nélkül senkitől semmit el ne vegyenek. Az mely úr vagy nemes ember ebez nem tartja magát, az káros fél generalis uramat requirálja, kinek requisitiojára generalis uram comperta rei veritate, et damni illati quantitate, afféle úr vagy nemes ember jószágából az kárt mox et de facto megfizettesse és az felett afféle úrnak vagy nemes embernek jószágát az fiscus számára elfoglalja. (5) Az mely ráczok Mihály vajda szolgái voltanak, azok felől végeztetett, hogy generális uram az véghelyekre fő és meghitt mustra mestert bocsásson, ki az végbeli fizetett népet megmustrálja és az ki az ráczok közül arra az szolgálatra elegendőnek találtatik, kinek sem vitézségében sem fidesében dubietas nincsen, beirassa és ott az végben helye és fizetése legyen. Az többi ki nem arra való, telepedjék meg ott az várak tartományában és jobbágyok legyenek, annál közelb ide Erdély felé fejek vesztése alatt ne jöjjenek. Azon kiül valamely ráczok ez országban vannak vagy szolgáló ember volt vagy paraszt rácz, ez országból mindjárást kitakarodjanak. (6) Tetszett ez is hogy generális uramnak mind harminczadokon s mind egyéb helyeken az útakra szorgalmatos vigyáztatása legyen, oláh papokat és egyéb akármely személyeket, kikhez kétség férhet, vagy az kik járásoknak jó okait nem adhatják, megfogjanak és érdemek szerint megbüntesse-
