Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 4. 1597-1601 (Budapest, 1878)

13. fejezet: 1596-1599 - 1598. máj. 21. Fehérvári országgyűlés

minden felségjogtól mogfoszták. Az új pontok Oláhországot Magyarország hűbérévé tették, s a császár pártfogása alá adták, de Mihálynak örökös vajdasága alatt, ki ezért tehetsége szerént tartozott a törökök ellen harczolni s a császárnak évenként ajándékot adni, ki viszont évenként ötezer harczost, vagy annak megfelelő zsoldot ad neki s szükség szerint azonkivűl még más ötezeret. Efelett birtokába bocsát Magyarországon vagy Erdélyben egy uradalmat. A szerződés Moldvának szabad kereskedést és szabad vallásgyakorlatot s az érdemes bojároknak a császár részéről kegyelmet biztosított l). Ennek alapján a hódolati esküt ugyanazon Miklós-kolostorban jun. 9-én letették Mihály 2) s a legfőbb bojárok, és a biztosok is kiállították a szerződési pontok szövegét 3). Valamint Mihály Zsigmond ellen, Ghazi Giráj a törökök ellen panaszkodott. Megmutatta Bernárdífynak és Rácznak a sebhelyeket nyakán és lábán a szultán lánczainak nyomait, s késznek nyilatkozott ezek előtt szövetkezni a keresztyénekkel, ha ezek némi pénzösszeget adnának neki, melyekkel országában védelmi pontokúi várakat építhetne. A követek utasításának nyilvános pontja volt, megkérni a khánt közbejárásra a portán, hogy Temesvár és Gyula visszaadásával a Dunát tegyék Erdély határává, a titkos pont volt: létre hozni vele a keresztyének szövetségét 4). Szuhayék ott fogták fel a dolgot, hol Bernárdffyék elhagyták s Haszán ') Ezen pontok Istvánffy fogalmazásában maradtak fenn a titkos levéltárban Bécsben, s lényegesen eltérnek a históriájában közlött pontoktól. A diplomata-író nem mondott el mindent s nem mindent úgy mondott el, mint volt. Atalában jelentései végetlenül becsesebbek, szebbek, érdekesebbek históriájánál, s a bizottság egész erdélyi és havasalföldi működése másként áll előttünk, úgy mint azt a császárnak elbeszélte, mint a hogy a közönségnek leírta. 2) »Ego Michael partium Begni Hungáriáé Transalpinarum vajvoda Sacratissimae caesareae et regiae majestatis consiliarius juro per Deum virum« . . . stb. hangzott az eskü bevezetése. 3) Mindkét eskünek purum példánya, valamint a biztosok diplomájának Istvánffy által készített szövege megvan Bécsben a titkos ltban a Hung. közt. *) Berr.árdffynak ápr. 3. és jun. 1. közt kelt 11. jelentése a titkos levéltárban.