Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 4. 1597-1601 (Budapest, 1878)

14. fejezet: 1599-1601 - 1600. oct. 18.—nov. 4. Léczfalvi országgyűlés

gnadokt. 10-éii Rétiben, két nap múlva pedig Ilyefalván telepedett le. A biztos szerette volna keresztül vinni, hogy a lengyelek ellen menjen a magyar tábor Mihály megsegélésére — de ennél népszerűtlenebb eszme nem volt az országban, mely azonkiviil még koczkáztatott lépés is lett volna, s a lengyel támadást provocálta volna. Végre is kénytelen volt a Székely Mózes által javasolt közvetitést elfogadni : Zamoyszkyhoz ismételt felhívást küldött, hogy miután Mihály már elhagyta mind Moldvát mind Erdélyt, ő se üldözze tovább. x) De a eancellar mint gondolni lehetett, nem fogadta el e közvetitést: jól tudta, hogy Mihály hadainak kiűzése Moldvából még csak félsiker, mert ettől a ravasz és nagyravágyó embertől, mig csak megnem lesz törve, békére nem számithat s a mint Moldva megtisztításának munkáját befejezte és élére vajdát (Simon Mogila) állított, hadaival Oláhországba nyomult. A léczfalvi táborban legbefolyásosabb ember Csáki volt. Attól fogva, hogy mint Mihály vajdától kinevezett »ország generálisa« a tordai táborba ment, s akaratja ellen is a felkelők generálisává tétetett, ő volt a közvetítő Básta és az ország közt. A helyzetet felismerte, s egész működését ahhoz szabta. ') Ungnád Réti okt. 10-ki és okt. 16-iki jelentései a titkos ltban, Bécsben. Istvánffy azt irja, bogy Zamoisky Potockyt s Székely Mózest hadakkal Erdélybe küldte, s ennek folytán Ungnádék Csáky Istvánt küldték hozzá rávenni, hogy Zsigmond pártolásától álljon el. Csáky el is ment, Zsigmonddal megértette, hogy nincs most itt az ideje követelését érvényesitni, Zamoiskyt pedig rávette, hogy hagyjon fel Erdély megtámadásával. Ezért kapta aztán Sárost és Szádvárt. Ez a küldetés, ha csakugyan megtörtént, még Székely Mózes visszajövetele előtt történt. Ungnad jelentései szerint szept. 27. Székely Mózes hivatta Csákyt ; a biztos bele is egyezett, hogy Csáky elmenjen , de ez Haliért és Albert, deákot küldé (szept. 30-iki jelentés) kik 1-én érkeztek vissza. A mint a tábor Székelyföldre jött (okt. 10.) minden nap van szó Csákyról a biztosok jelentésében. Istvánffy kósza dolgokat is fel szokott jegyezni, s mig más bizonyságot nem találunk, Csáky ez időbeli személyes találkozását Zamoyskyval elvethetjük. Nem ez volt a Csáky érdeme, miért magának jutalmat követelt. Csáky megígérte a biztosoknak, hogy Erdélyt ő felsége kezébe fogja szolgáltatni (Ungnad okt. ] 8-iki jelentése) s ezért eleinte Husztot követelte (1. a szept. 27-iki jelentést), de minthogy Ungnad azt hitte, hogy ő ezzel Husztot csak Erdélyhez akarja visszaszerezni, nem biztatta. Azután kérte Sárost és Szádvárt,