Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 4. 1597-1601 (Budapest, 1878)

14. fejezet: 1599-1601 - 1600. júl. 20.-27. Fehérvári országgyűlés

gait elveszti, százezerforintot érő uradalommal kárpótoltassék, kapjon annyi összeget, mint Zsigmond a hadfolytatásra, foglaltassék be a török békébe, ő és fia kapja meg azokat a czimeket, melyekkel Zsigmond birt, húszezer ember zsoldját a császár ne csak öt havig, hanem télen is fizesse. A mit Pezzen megadhatott annyi volt, hogy a vajda kormányzói czímen birja Erdélyt, hol ő tart országgyűlést, de a czikkeket a császár erősiti meg; Oláhországot már örökösen megnyerte, a más két ország'örökös átengedését a császár dönti el; az adományozásokat a vajda teheti, mint a császár személyese; a perek fölebbezései a vajdához mennek; az olyan helyek, melyek a magyar korouához tartoztak, a császárra szálnak, ha vissza foglalatnak, a többiek a vajdára; elűzetése esetére a császár gondoskodni fog róla; ha háborút folytat a török ellen, segélyben fog részesülni; s nélküle sem egyezni, sem békélni nem fog a császár a törökkel. A vajda birja az ország jövedelmeit, szükség esetére segélyére megy a kassai kapitány; az a császári tanácsos, ki mellé lesz rendelve, nem fog befolyni az adományozásokba s a vajda követei Prágában teljes ellátást nyernek. Mind e pontok nem voltak Ínyére a vajdának, de a lényegesebbek függőben maradva s ő levén a legtöbbre nézve a helyzet ura, remélte, hogy Prágában végre ezekre nézve is ki fogja nyerni a beleegyezést. Már is annyi kedvező történt rá nézve, hogy az ő függése a császártól csak szin volt — végre is, nem látta át, hogy miért ne engednék meg ottan, hogy Erdélyben a Báthory dynastiát a Mihály dynastiája váltsa fel — mikor ellenesetben attól lehetett tartani, hogy ő a császár ellenségei közé lépend. Pezzen még is elért e pontokkal annyit, hogy Mihály nem ]) A közös hadügyminisztérium ltból kiadta gróf Kemény J. Magyar Történelmi Tár III. k. 125-ik 1. Az okmánynak nincs kelethelye sem év s napszáma, s a czímlapban »Compacte zwischen David Ungnad und Michael Zekkel etc.« van említve, s Pezzennek neve sem fordul előA pontozatok megvitatásához már Ungnad és Székely is hozzá fogtak : de ezek a pontok csak Moldva elfoglalása után kelhettek, mint ezt 1. és 8, pontok mutatják, hol Moldváról mint elfoglalt országról van szó. De iga. zolja ezt a szept. 12-én kiadott responsuin is, melyben befoglaltatnak ezek a követelések,