Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 4. 1597-1601 (Budapest, 1878)

14. fejezet: 1599-1601 - 1600. júl. 20.-27. Fehérvári országgyűlés

országot, a hadakat, s a várakba őrségeket helyezett el. *) Jún. 17-én Jassyban volt, s onnan ismételve irt a biztosoknak^ kérve hogy birják a császárt közbelépésre a lengyel királynál. 2) Nemsokára azután visszatért Erdélybe s jún. 27-én Brassóban volt.

3) VI. Mihály Erdélybe visszatérésének oka az volt, mert Pezzennel kivánt találkozni. Pezzen már ápr. utolsó napjaiban Kassára érkezett. 4) Egy ideig még itt tartózkodott s azután Szatmárra ment, útját folytataudó Erdélybe. 5) Ungnad és Székely máj. 15-én Megyesről Kolosvárra indultak, bevárandók ottan Pezzent, c) de a vajdának Moldvába menetele s hosszabb ott tartózkodása a terven változást idézett elő, s a biztosok egész jún. végéig Kolosvártt maradtak, honnan Szatmárra indultak csatlakozandók Pezzenhez, hova júl. 3-án meg is érkeztek. Mihály vajda májusban Mihálczát és Kornist jelölte ki követeinek, kik Pezzen fogadására menjenek. Utóbb azonban változtatott e tervén s Bán Mihálcza mellé Alárdi Ferenczet és Barcsai Andrást nevezte ki követeivé, kik még junius utolsó napj aiban elindultak s egy nappal Ungnadék után júl. 4-én megérkeztek Szatmárra. Már ekkor Pezzen is, Mihálynak eddig nagy pártfogója, tisztában volt azzal, hogy mit várhatnak tőle, kivált most ez újabb diadalai, Moldva meghódítása után s meg volt győződve, hogy Erdély cessióját még szóba se lehetend hozni. A Trausch féle krónika I. 157. Magyar Történelmi Tár. III. k. 179-ik 1. 2) L. Törvények és Irományok LIY. 3) A Trausch féle krónika I. 157. 4) A biztosok máj. 9-iki jelentése. B) L. Törvények és Irományok. LI. 6) Simigianus II. k. 201. 1. irja: »praenominatos legatos Albae retinuit illinc post aliquod septimanas dimissos et ablegatos Claudiopoli asservandos et in custodia habendos mandavit.« De ez, mint láttuk, nem volt fogság még letartóztatás sem, mert a biztosok csak annyiban voltak foglyok, hogy nem tehették azt a mit akartak.