Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 4. 1597-1601 (Budapest, 1878)

14. fejezet: 1599-1601 - 1600. márcz. 15. Brassai országgyűlés

374 er »Él. vi országgyűlések. * kerülne, kiegyezni vele *) oly módon, liogy hivja vissza az országba, neki Ígérvén lányát. Meg volt bizva a moldvai vajdával is tárgyalásokat kezdeni s ennek leányát (ugyan azt, ki Iffjúnak is menyasszonya volt) megkérni fia számára, és ily módon azon reménynyel, bogy köztük úgy is szorosabb összeköttetés jövend létre, elforditni figyelmét Mihály hadi készületeiről. Mert ezek a készületek oly arányban folytak, hogy le hetlen volt fel nem ismerni a vajda támadási szándékát. Hadait össze vonta, mustrákat tartottak, s parancsot küldött a székelyekhez, hogy készüljenek hosszas, félévig tartó és saját költségükön teendő hadakozásra. 2) De ki ellen ? Moldva neve sokáig szóba se jött — hanem igen a részek, melyek vissza foglalását a vajda — hiresztelék — erővel is meg fogja kisérteni 3) Bár mily képtelenségnek is tetszhetett ily merénylet, jellemző, hogy a biztosok nem tárták lehetlennek, Márcz. 31-én a nagy pénteken tartott kihallgatáson már kitört. Ez a kihallgatás is a cessio kérdése körül forgott. A biztosok azzal mentették azt, hogy az eldöntés oly soká késik, mert a követelés, hogy ez országrész is fiára szálljon, új keletű. Az első követek, sem Örmény sem Marini sem Aluisio nem vittek magokkal ily nemű felterjesztést, csak Bán Mihálcz és Sztojka. Hogy az elsők mit beszéltek, arról a vajda tudni sem akart. Őt csak Bán Mihálcza tolmácsolta hiven, ső ahhoz tartja magát: »mert, mondá, valamint a ki jószágot vesz, nemcsak magának, hanem unokáinak is vehályt szeretnék, hanem mert fla;d. uralma alól mindenkép kiválni óhajtanak. A jó érsek nagyon szeretné , ha Mihály szavát tartaná s megmaradna őszintén flgd hűsége alatt s nagyon aggódik ellenkező esetben a dolgok kimenetele fölött.« (Eredetije a bécsi cs. és k. álltárban.) J) Bethlen Farkas N. 494. A Trausch-féle krónika szerént márcz. 27-én utazott át Brassón. A biztosok márcz. 29-iki levelökben szörnyen panaszkodnak Muraidusra, ki ő felségéről a lehető legrosszabbat híreszteli. »Der gottlos bueb war exemplariter exquisitissimis cruciatibus zu straffen und zu vertilgen wirdig, weill wissentlich sein soll das er das venenum praeparirt hat, damit Ir. Frt. Drchlt Erzherzogin Maria Cristierna hett sollen vergeben werden.« V. ö. Magyar Történelmi Tár III. k. 143-ikl. a) A biztosok márcz. 29-iki jelentése u. o. s) A biztosok ápr. 3-iki jelentése u. o.