Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 4. 1597-1601 (Budapest, 1878)

14. fejezet: 1599-1601 - 1600. márcz. 15. Brassai országgyűlés

(melynek várába a benn lévő bojárok be se ereszték őket) Szebenen, x) Szász-Szebesen át vették utjokat s tanúi voltak a szászok mély elkeseredésének, mely már annyira ment, bogy ezek is Báthory Zsigmondot óhajtották vissza. 2) Márcz. 29-én értek Fej érvárra: hol — bár ennek útközben is hallák neszét— új meglepetés várt rájuk, eddigi lakásukat a palotában, Sztojka foglalta el, s nekik a Bocskay házában mutattak szállást 3). A kegy vesztésnek nyilvánságos jele volt ez, melynek hirével annyira tele volt az ország, hogy kivégeztetésöket is beszélték. 4) Természetes: ilyesmitől legkevésbbé sem tarthattak. A vajda e ridegsége kiszámított dolog volt. Tudta, hogy ezekkel a biztosokkal, ugy mint ő akarja, nem egyezkedhetik — mert ezeknek nincs kellő felhatalmazásuk, miután tényleg Pálffy van erdélyi kormányzónak kinézve. 5) O Pezzent várta, az új biztost, de kivánta, hogy mielőtt ez lejön, tisztában legyenek Prágában azzal, hogy ő cessióról, Erdély elhagyásáról hallani sem akar, s azért oly utasítással ereszszék el, melynek alapján más kormányzóról, mint ő, szó se lehessen; egyezkedhessék a confoederatio egy neméről, a császár reservált fensőségéről s az örökösödésről. Ezt akarta megértetni a bizSzebenben meglátogatták a csatatért, hol Mihály a cardinált megveré s igy írnak róla : »Wie uns die anordnung baider heuffen zum treffen und die einnembung jedes theills seines vorthls vnd wie die vnterschiedlichen, wunderlichen weitschichtigen angrif geschehe , vermainen Wir, es würde khein kriegsverstendiger veldgeneral vnd veldmarsclialkli dieselb bestöllung des veldes vnd der ervolgten treffen loben oder guet liaissen, und haben sich die, so das veldt bestöldt wenig kriegserfarenliait zu baidenthaillen der ersten treffen anordnung zu rhuemben. — Széltében beszélik itt, hogy Mihály csak árulással győzhetett, melynek legnagyobb részese . . . dem Cornisch Caspar meustes theils imputirn will.« (Eredetije a bécsi cs. k. áll. ltár). a) A biztosok márcz. 29-iki jelentése , u. o. Maga Huet Albert a szász ispán mondta nekik. 3) A biztosok márcz. 27-iki és ápril 17-ike jelentése a titkos ltban. »So mangel

ts auch an der täglichen tractation, das wir auch umb unser gelth für leutli und rosz die nothturf nicht bekliumben khinnen.« <) Nyári Pál irja a biztosoknak, hogy náluk az a hire, hogy egyiküket levágták s másikokat kiszolgállatták a töröknek. 5) A biztosok márcz. 29iki jelentésükben említik, hogy Sztojka saját szavai szerint Bécsben hallotta, hogy »der lierr Pálfi solle gubernátor werden im land« V. ö. Istvánffy Lib. NXXII. 459. 1.