Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 4. 1597-1601 (Budapest, 1878)
14. fejezet: 1599-1601 - 1600. febr. 9.—15. Fehérvári országgyűlés
követei visszabocsátását. A követküldésre vonatkozó ígéretet szószerinti értelembe véve: 1600-jan elejére összehívta a rendeket, hogy előttük fogadja a császár követeit. A rendek Öszszejöttek, de a követek nem érkeztek meg, s mint egy krónikás irja »egyebet se tettek ezen a gyűlésen, mint ittak és pénzt költöttek.« III. Alig hogy Erdélyt birtokába vette, még meg se alkudott a császárral felette Mihály: már is új hódításon törte fejét, követei által sürgette a császárt, adjon neki engedélyt Moldva elfoglalására, mint a mely ország őtet folytonosan fenyegeti, s mint melynek bírása biztonsági szempontból is nélkülözhetlen. 2) A válasz, melyet a császár adott, tagadó volt: 3) félt, hogy ez ország megtámadása a lengyelekkel hozná összeütközésbe. Ez alatt szép lassan végrehajtották az erdélyi részek visszacsatlását is: az utolsó Huszt volt, 4) melynek kapitányait *) Chron. Fuchsio Lupino Oltardinum I.k. 152. 1. »Feria septima post natelit. (decz. 31.) proficiscitur judex (t. i. a brassai) subito in Comitia Albam , ubi tamen nibil aliud fűit actum, quam bibitum et pecunia exhibata.« 2) Székely Mihály urat Bariutiushoz Szathmár 1600 jan. 3-án a titkos ltban Bécsben. 3) Rudolf levele Mihály vajdához Pilsen decz. 22-én 1599. Bécsben a titkos ltban. Tudatja vele a lengyel király kívánságát Moldva felől a küldi e miatt a 1. király levele másolatát. Hogy ő néki (a császárnak) mi volt a dologban véleménye, azt jól kell tudni a vajdának. Most is inti kegyelmesen a vajdát, nehogy a lengyel fegyvereknek ok és alkalom adassék ő fölsége birtokai pusztítására , tartózkodjék ezen expeditiótól, annál inkább, hogy annyi sok szép alkalom kínálkozik. Viszont, hogy a lengyel király Jeremiás vajdát fékezni fogja, s hogy megtartsa a jó szomszédi viszonyt ő fölsége s azok iránj'ában, kik ő fölségéliez cliensi viszonyban vannak, ő fölsége gondoskodik róla. (Fogaim, a bécsi titk. ltárban. Hung.) ') Pilsen 1599. decz. 22. Rudolf császár helybenhagyja azon egyességet, melyet egyrészről Básta , más részről pedig főispán és főkapitány Szoklyai Szabó Balázs, Pogán György, mármarosi alispán, Zoltán Máté liuszti várnagy s Tordai Deák András a sókamara elnöke kötöttek az egész megye, a gyalogok és lovasok vezetői s a városok nevében s ez egyesség értelemében mind azért a mit az általok képviseltek ő ellene (Rudolf ellen) vétettek, megbocsát. (Fog. a bécsi cs. és k. áll. ltban. Hung.)
