Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 4. 1597-1601 (Budapest, 1878)

14. fejezet: 1599-1601 - 1600. jan. eleje. Fehérvári országgyűlés

A székelyek közt levő nem székely jobbágyok adassanak vissza földes uraiknak, s a kik a megyékről közikbe szöknek, azok is adassanak vissza. A szászok nem kötelesek ingyen éléssel szolgálni »az űtonjáróknak« s a posták zsarolásait eltilták. Hálával fogadták, bogy Mihály az eskü letételére kötelezte magát. Hogy valóban letette-e ? azt semmi emlék sem mondja. De nincs okunk kételkedni benne : ő előtte úgy sem bírt az semmi fontossággal s neki bizonyos jogot adott az országhoz, akkor midőn nov. 28-án az elébe terjesztett törvényeket mint Rudolf császár helytartója és főkapitánya (s nem mint fejedelem) erősítette meg. *) E gyűlés alatt tartatott meg Endre bibornok ünnepélyes temetése is, azon emlék alá, melyet ő testvére Boldizsár számára készíttetett. Maga Mihály is a díszmenettel ment. XI. Mihály részéről e kegyeletes tett is csak színlés volt: ő kettős jogra, Rudolf nevében mint a lázadás boszúlója és saját nevében mint hódító — mitsem törődve azzal, hogy e két jogczím kizárja egymást — elkezdett egyszerre büntetni és rabolni. Zsigmond drágaságait, műkincseit, melyeket a Báthoriak évek hosszú sora alatt gyűjtöttek össze, felhozatta Vécsről, s a nagy becsű műremekek látására nem volt más észrevétele, mint »hogy mennyi pénzt lehetett volna ezekből a zsoldosok számára veretni.« S úgy tett mint mondá. 3) Azutáu lefoglalta a harczban elesettek vagyonát, mielőtt erre Rudolftól engedélyt kapott volna, ki maga is ebben az időben a lefoglalásnak jogczímeit kerestette,

3) szétosztotta katonáit a vi]) L. Törvények és Irományok IX. 2) Bethlen Farkas i. h. 411. 3) L. Törvények és Iromái^'ok XIX. Ez ügyben már korán megindultak a tárgyalások. Kliaysärspergg Bécs nov. 29-én megküldi az udvari kamarának a szepesi kamara véleményét az erdélyi javak lefoglalása felől. (Az udv. kamarai Itban).Mátyás fhg, Bécsből 1599. decz. 2-án irja a szepesi kamarához, hogy megértette a szep. kamara által az udvari kamarához irt véleményből, mi történjék az erd. javakkal, felliivja, hogy kö/ölje véleményét a javak elkobzása éí a magyarországi részek M i-