Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 4. 1597-1601 (Budapest, 1878)

13. fejezet: 1596-1599 - 1598. márcz. 23.—ápr. 10. Fehérvári országgyűlés

menni, betegséget adva ürügyül, hijában írt neki a főherczeg maga is. Az is késleltette a dolgot, hogy a szükséges pénzt nem tudták gyorsan előteremteni '): mert a kamarának senki sem akart hitelezni, s mert a Pezzennek igért 40 ezer forintról szóló váltó napról napra késett. 0 e pénzzel kozák hadakat akart fogadni, mert Felső-Magyarországról, a lengyel határ­szélről furcsa híreket hoztak hozzájok: a lengyelek máris toborzanak, hogy a mint mondják, a törökkel egyetértve az ifjú Báthory Istvánt, Zsigmond bújdosó unokaöcscsét fegyve­res' erővel Erdélybe vigyék 2). Ez a halogatás, késlekedés nagyon sokat ártott az ügy­nek. Ha a dolog részleteibe Erdélyben csak négy ember volt is beavatva: Bocskay, Komis, Sennyey és Jósika, de egy-más heti, s erre meg is esküdött, sem sajátjából, sem az itteni kamaránál, mint elnök elő nem teremtheti s bár az udv. kamarától parancsot kapott, hogy Nádasdy útiköltségei fedezésére is 1000 tallért »soll aufbringen, < miután azonban az itteni kamara tökéletesen kiürült »und in solchen discredito, das auf derselben schlechte oder gar kliein quittung zu ma­chen[ist,]« : az meg nem történhetik. ') Pezzen írja, hogy ű nemcsak sürgeti, de a föherczeg s a mellette lévő tanácsosok is beismerik, hogy Nádasdi s a váczi püspök számára ezer-ezer tallér szükséges, annál inkább, mert a mostani időjárás mellett egy hóig vagy tovább is megtart, míg Erdélybe érnek, ott benn pedig »pro dignitate legationis« kell megjelenniük és »ad devinciendos multo­rum animos« auf ain freygabige tractation die raittung zu machen.« Ami az ő személyét illeti, ő minden szükségtelen kiadástól tartózkodni fog, azonban a sok kiadás miatt, hogy a kiszolgáltatott 1000 frthoz több is jöjjön, magától értetődik. Ez ügyben küldte a futárt ő felségéhez. 2) Pezzen írja fennebbi levelében, hogy ő Forgács és Bákóczytól azt hallá, hogy a lengyelek a 13 városban hajdúkat s Moldvában 3000 lovast toborzanak azon ürügy alatt, mintha azokat királ\uk számára Svédországba akarnák expediálni ; ez azonban nem áll, mert a lengyel cancellár megegyezett a törökkel, hogy Báthory Istvánt viszik be Er­délybe, aki a töröknek adófizetővé teszi ismét Erdélyt: ez annál köny­nyebben megeshetik, mert az erdélyi rendek némely része a praktikába beleegyezett — s csak alkalomra vár. — E miatt kell a sereg és kell a pénz »damit es Ew. Kays. Maiestät nit wie deroselben geliebten herrn vatter hochlöblichstes gedächtnisz dem Kaiser Maximiliano mit dem königreicli Polen und eben ainem andern Steffan Báthory ergehe.« Gon­doskodjék fölséged s a 700 vallon lovast, a reformált (újonnan organisált) vallon-franczia zsoldosokat s az én testvéreimét rendelje be Felső-Ma­gyarországra, hogy ott minden eshetőségre készen álljanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom