Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 4. 1597-1601 (Budapest, 1878)

13. fejezet: 1596-1599 - Törvények és irományok

Én Bogátky Menyhárt egyebet ebben az dologban nem tudok, hanem én akkor voltam házamnál Kűküllőváratt, éjjel menék Szász-Sebeshöz az táborban; kérdém az szolgáimtól mi hirrel vannak az táborban; mondák, hogy tegnap végezték az urak s az ország, hogy Sibrik uramat s Kornis Farkas uramat Maximilian berezeg eleibe küldjék Kassára. Én, volt másodnap nyolez óra, az mikor felkelék; hát az főuraimban egynihányan lovok hátán vannak s az útszán sétálnak, én is lóra űlek, menek hozzájok, mondám Sibrik uramnak hogy bánom hogy elküldik; mondá Sibrik uram, hogy elmúlt az út s nem mennek el; kezde reám nézni s kérdé, hogy ha tudok(-e) új hirt; én isten látja csak gondolkodni sem tudtam róla s mondám neki hogy én nem tudok; mondá : jöszte s ím én mondok. Úgy mondá hogy megjött Zsigmond fejedelem s immár megegyezett asszonyunkkal, Kolosvár is melléje állott, sőt azt is mondá hogy : nézlietsze (sic), az gyalogság is kanótos puskával készen vagyon az Bocskay uram sátora körül! ha ki mit szólna ellenek, ezek bizon mind levágnának bennünket, mert Macsédy Benedek az éjjel Bocskay urammal volt s ezek mind megesküdtek immár az fejedelemnek. Akkor mikor ez az dolog vala, Bocskay uram Fej érvárra ment volt bé az commissariusokhoz; mi lött ott, azt én nem tudom. Az mikor estve felé kijőve Bocskay uram Fejérvárról, gyűjtének be bennünket az Bocskay uram sátorában; proponálá Bocskay uram bőbeszéddel az dolgot, beszélé hogy : az török, tatár szomszédságunkban vagyon, az német az mi ótalmunkra nem elég; azt is hogy Zsigmond fejedelem megjött, Kolosváratt vagyon, asszonyunkkal megegyezett s jól vannak egymással; mit kell műelnünk, kell-e visszafogadnunk Zsigmond fejedelmet vagy nem ? én bizony nem tudom kik lőnek elsők, nem szintén az főemberek lőttek mindnyájan, sokan kiáltani kezdéuek, hogy Zsigmond fejedelmet kell visszahozni. Kornis uram nagy esküvéssel esküvék ugyanott, hogy isten őtet úgy segélje, hogy sem nem hitta, sem nem hívatta, semmi része megjövetelibeu nincsen, azért kegyelmetek mit cselekesztek, én uekem ügy tetszenék, hogy ne sietnénk egy kevéssé véle, mert látja kegyelmetek, sem az szászság itt nincsen, sem az egész székelység, sem az magyarországiak; Kornis uram ilyeneket szóla.