Szilágyi Sándor szerk.: Erdélyi Országgyűlési Emlékek 4. 1597-1601 (Budapest, 1878)

13. fejezet: 1596-1599 - 1597. ápr. 27.—máj. 12. Fehérvári országyűlés

bánsági hódoltságban tett foglalásokkal), s hogy az ehez szük­séges tárgyalásokat a római császárral nem követei által, hanem személyesen folytatta, még pedig alkalmatlan téli idő­ben ; s készséggel megszavazták az adót: az udvartartásra a szokott 99 fillért 25 fillér pótlékkal, a hadak tartására 1 ft 75 dénárt, melylyel aránylag fizetnek a szászok, székelyek és részek 1). A rovatlan helyek s városok a korábbi összegeket fizették, 21 helység kivételével, melyekre a korábbitól eltérő összegeket vetettek. Macskásy Pétert felmenték fizető mesteri (pénztárnoki) hivatalától s helyébe Gyerőfi Jánost választák, s egyszersmind intézkedtek az adóhátralékok behajtása ügyében. Az eddigi táborozások kimutatták a hadszervezet hiányait s bár mélyen érzék a reform szükségét, de az idő rövidsége miatt anuak nem fogtak tárgyalásába. Meghagyták tehát a húszad­szervezetet s csak annyit módosítottak, hogy a székelyekre is kiterjesztek azt, kik ezelőtt a nép ötödét vették fel. Elrendel­ték egyúttal a hadfölkelést: oly módon, hogy mindenki harcz­készen várja a fejedelmi parancsot: de kérték Zsigmondot is, hogy csak kiváltképpen való szükség idején ültesse fel. Mint­hogy pedig sokan a nemesek közül csak azért állottak be szol­gának, hogy a hadkötelezettség alól kibújjanak, elrendelék, hogy hadköteles nemes í-zolga helyett ura tartozzék helyettest állítni. Najiy gondot fordított ez országgyűlés a törvénykezés rendezésére is, mely utolsó időben nagy mértékben el lett hanyagolva. Azon körülmény, hogy az octavalis terminusokat (a nemzetek törvényszékeit) nem lehetett az utóbbi években rendszeresen megtartani, sok zavar és rendetlenség szárma­zott. Elhatározták tehát, hogy bizonyos meghatározott ügyek az országgyűlési törvényszékeken láttassanak el s erre az alperest, ha erdélyi, a gyűlés határnapja előtt 8, ha magyar­országi 15-öd nappal kelljen megidézni. Intézkedtek a meg ') A nagyszebeni 1598-iki jkönyv szerint a portai 3 ft adó (erhal­tung des praesidii 1 ft 75 den. a fejedelemnek 1 ft 25) a szászok által egy összegben fizettetvén, ez tett 60,000 ft, az exeinptusokon 2000 ft, kroner deputat 2000 ft, medvischer 1200 ft, összesen 65,000 ft.

Next

/
Oldalképek
Tartalom